-

„A magyar nők a legszebbek a világon"... és ezt vajon ők is így gondolják?

Egy átlagos reggelen, a tükörbe nézve a magyar nőknek a statisztikai hibahatáron belüli része (0.7 százaléka) gondolja azt, hogy csodálatosan néz ki. A legtöbben, minden ötödik nő (21%), mindössze „átlagosnak” érzi magát. Bár az némi reményre ad okot, hogy ugyanilyen arányban gondolják azt is: jól néznek ki (21%), mégis azt mutatják az adatok, mintha a magyar nők „félnének” szépnek látni önmagukat.

A WMN Nagy Szépségtesztjét kitöltő több mint ötezer nő közül minden harmadik nagyon egyetértett azzal: „nem szoktam azt mondani magamra, hogy szép vagyok”, és 80 százalékuk nyilatkozott így: „zavarba jövök, ha valaki azt mondja rám, hogy szép vagyok”.

A válaszokból az látszik, hogy komoly hiány van Magyarországon az egészséges önbizalomból, a pozitív önképből és a magabiztosságból.

Mitől szép valaki?

A külső megjelenés nagyon fontos a nőknek, ha a szépségről van szó. Ennek része a jólápoltság (minden második válaszadó szerint), és ha olyan a testsúlyuk, alakjuk, amiben jól érzik magukat (minden harmadik szerint).

A felmérésben résztvevő nők 90 százaléka a szépséget a csinossággal azonosítja legerősebben, és több mint kétharmaduk (69%) akkor tartja magát szépnek, ha mások is azt mondják róla.

Ezt a képet némiképp árnyalja, hogy szintén minden második nő (52%) szerint a szépség alapvetően mégis attól függ, hogy: „úgy általában jól érzem-e magam a bőrömben?”.

És, hogy mitől érzi magát valaki jól a bőrében?

Megkérdeztük ezt is. A válaszok szerint széppé tesz valakit a „külső-belső harmónia”; a „pozitív kisugárzás”; az „összhang” és „ha valakire jó ránézni”. Tehát (szerencsére) azért mégsem csak a csinos külső teszi széppé a nőt.

Ez elsőre nem tűnik hungarikumnak, bár ahogy az egyik válaszadó írta: „Magyarországon egyértelműen a külsőségekkel kötöttem össze a szépséget, de Svédországban (svéd a párom, három éve itt élek) egyértelműen más a hozzáállás. A hangsúly a belső szépségen, az egyéni stíluson van. Én e kettő között igyekszem megtalálni a saját igazságomat.”

Én ilyen vagyok. Te milyen vagy?

A szépségről való gondolkodás (főleg, ha a külsőségekkel azonosítjuk), általában magával hozza azt is, hogy a nők összehasonlítják magukat egymással. A Nagy Szépségteszt adatai szerint ezt a magyar nők több mint kétharmada (79%) rendszeresen megteszi, és ha az összehasonlításból rosszul jönnek ki, annak súlyos következményei vannak: például minden második nő úgy éli meg, hogy „az egész napja el van rontva, ha nem néz ki elég jól”.

Címlaplányok előre?

Nem könnyű kiállni a mindennapokban a hasonlítgatást sem, azonban úgy tűnik, mégsem ez az igazi gond a magyar nők számára, hanem a média és társadalmi elvárások. A felmérésben résztvevő nők meghatározó része (84%) egyetértett azzal, hogy „a mai nőknek sokkal komolyabb elvárásoknak kell megfelelniük, ha szépségről van szó, mint bármikor korábban”, és szinte minden válaszadó (97%) úgy érezte: „a társadalom elvárja a nőktől, hogy vonzók legyenek”.

Minderre plusz teherként rakódik az is, hogy a „média és a reklámok irreális elvárásokat támasztanak a nők alakjával, kinézetével szemben, amit egy átlagos nő sosem tud elérni” – amely kijelentéssel a válaszadók 97 százaléka értett egyet.

Girl Woman power!

Hatalmas teherként nehezedik a nőkre, hogy reggelente Photoshop és mindenféle Instagram-szűrők nélkül kell kilépniük az utcára, szembenézve a média és a társadalom elvárásával, hogy mindig szépek és vonzóak legyenek. (Amellett persze, hogy dolgoznak, gyereket nevelnek, háztartást vezetnek, párkapcsolatot menedzselnek, élnek...) Hogy mégis hogyan tudják mindezt megcsinálni?

A válaszok tanúsága szerint úgy, hogy a magyar nők elsöprő többsége azt gondolja: „minden nőben van valami szép”, és még ennél is többen érzik azt: „bárki lehet szép, akinek a lelke, viselkedése, a másokkal és önmagával való viszonya rendben van”.

A kutatás tehát rámutatott arra, hogy a nők a sok üzenet között bizony elveszettnek érzik magukat. Keresik az utat a szépség megfelelő definíciójához. Tudják, hogy sokkal többről szól, mint a külsőségekről, de a társadalmi elvárásoknak és a média üzeneteinek köszönhetően még mindig erős megfelelési kényszert éreznek, és az önbizalommal, egészséges önképpel is hadilábon állnak.

Vajon mit tesznek azért, hogy jobban érezzék magukat a bőrükben, és oldják a fönti, most még ellentmondásosnak tűnő képet? Hogyan próbálják megtalálni a testi-lelki összhangot? A WMN és a Dove Nagy Szépségtesztje elemzésének második részéből ez is kiderül.

Dr. Gyurkó Szilvia

-

A cikkben szereplő adatok a WMN és a Dove 2016 áprilisában zajló online felméréséből, a Nagy Szépségtesztből származnak, amelyben több mint 5500 fő, döntően (60 százalékban) 20 és 35 év közötti nő vett részt.