Nem mindegy, hová születsz

Már az élet kezdetén érzékelhető az esélyegyenlőtlenség: egyáltalán nem mindegy a későbbi élet alakulása szempontjából ugyanis, hogy egy kisbaba az országnak mely pontján látja meg a napvilágot. 2020–22-es adatok szerint az összevont csecsemőhalandóság megyénként nagyon eltér, a legrosszabb esélyei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak egy újszülöttnek, ahol ezerből 5,74-en halnak meg, a legjobb pedig Budapesten, ahol 1,73-an – derült ki dr. Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója előadásából. A halálokok között a perinatális szakban keletkező állapotok és a születési rendellenességek mellett a hirtelen csecsemőhalál is szerepelt, ez utóbbi azért is tragikus, mert a balesetekből származó elhalálozások mind megelőzhetők lennének.

A leggyakoribb bejelentett veleszületett rendellenességek között első helyen a pitvari sövényhiány szerepel (2020-ban 248 ilyen eset volt), majd ezt követi a Down-szindróma (225 eset), a kamrai sövényhiány (193 eset), a vese rendellenessége (186 eset), illetve a dongaláb (108 eset). Itt is van vármegyénként eltérés, az országos átlag 49,1, melynek alsó végét Fejér megye adja 19 ezrelékkel, a felsőt pedig Vas megye 160-nal. Ami a dongalábat illeti, a Heim Pál gyerekkórház azt tervezi kivizsgálni a közeljövőben, vajon megtörténik-e minden annak érdekében, hogy a rendellenességgel született gyerekek számára minél kevesebb kínlódással járjon a betegség.

Szülővé vált gyerekek

Régóta probléma a tizenévesek körében a nem tervezett terhesség és az abortusz is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint

2022-ben a 15–19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya, tehát ezer 15–19 éves fiatal közül 16,7 szült gyereket – ez kétszerese az EU-s átlagnak.

Ami az abortuszokat illeti, annak visszaszorításában is lenne még bőven dolog. Bár Magyarországon a terhességmegszakítások száma jelentősen visszaesett a 40 év fölöttiek körében (a 40–49-es korosztálynál a ’90-es évek óta az ötödére), a tinédzserek esetében bőven van ok az aggodalomra: 2020-ban több tini esett át abortuszon, mint ahány 35–39 éves, pedig a 2010-es évek elejéig nem ez volt a jellemző. A helyzet azért is súlyos, mert a tizenéveseknél a művi vetélés később egy esetleges gyerekvállalásnál halmozott egészségügyi kockázatot jelent.

Védőoltások

Bár a Covid egyik hatása, hogy különösen sok szó esett a lakosság körében is az oltások esetleges mellékhatásairól, de azt fontos tudni, hogy ezek messze eltörpülnek a betegségek következményei mellett. Dr. Mészner Zsófia elmondta, a védőoltások egyik hátulütője megítélés szempontból a sikerük maga, hiszen a segítségükkel megszüntethetők lettek olyan betegségek, amikben korábban gyerekek haltak meg. És mivel ma már szerencsére nem lesz szemtanúja senki annak, hogy egy kisgyerek diftériától fuldoklik vagy meghal kanyaróban, a fókusz áthelyeződött a vakcinák mellékhatásaira, illetve a hatóanyagaira.

Az orvos igyekezett mindenkit megnyugtatni: egy csésze teában több alumínium található, mint a beadott oltásban.

Ezért is biztat arra mindenkit, hogy adassa be a gyerekeknek az oltásokat, például a HPV-t, aminél ugyan a magyarországi átoltottság egész jó, 70–80 százalékos, de ez még mindig nem elég, hiszen naponta egy nő meghal a betegség következtében. Serdülők esetében még javasolt a meningococcus elleni oltás, a kullancsok elleni, és a szezonális influenza ellen is jó, ha megkapják a vakcinát minden évben, ugyanis minden második influenzás beteg a 0–14 éves korosztályból szokott kikerülni.

A HBSC-felmérés

Dr. Németh Ágnes kutatásvezető a tizedik országos HBSC (azaz: Health Behaviour in School-aged Children, iskoláskorú gyerekek egészséggel kapcsolatos magatartása) adatfelvétel eredményeit ismertette, melyben 45 ország vesz részt, a gyerekeket négyévente mérik fel a WHO közös kutatási protokollja mentén. A vizsgált diákok a 11, 13, 15 és 17 évesek közül kerülnek ki. A felmérés anonim, önkéntes, a gyerekek maguk adnak választ az életmódjukkal, érzéseikkel kapcsolatos kérdésekre, az adatfelvétel pedig iskolai körülmények között, bizalmas légkörben zajlik, méghozzá úgy, hogy elvégezhető legyen egy tanóra alatt. Mivel ez 2022-től már online folyik, nem minden iskola vett benne részt, volt olyan Waldorf-intézmény például, ami a felmérés idejére sem szerette volna engedélyezni a gyerekek számára a számítógép használatát. 

Az adatfelvétel célja a gyerekek testi-lelki állapotának monitorozása, a trendek megfigyelése, de megvizsgálják a különféle összefüggéseket is, illetve az eredményeket tervezik felhasználni az egészségfejlesztésben amellett, hogy javaslatokat tesznek majd a döntéshozóknak abban, hogyan lehetne a fiatalok testi-lelki egészségét javítani, és a már említett egyenlőtlenségeket elsimítani. Az ugyanis ebből a vizsgálatból is kiderült, hogy a hátrányos helyzetű csoportokban a gyerekek sokkal rosszabb testi és lelki egészséggel bírnak. (Érdemes megjegyezni, hogy minél nagyobb egy országon belül a társadalmi egyenlőtlenség, annál rosszabb arányú ez a különbség, a szociálisan érzékeny skandináv országok például ebben is sokkal jobban teljesítenek.)

2022. április-június között 197 iskola 331 osztálya vett részt a felmérésen, a helyszínek között volt nagyvárosi és kisebb falusi intézmény is, így a felmérés reprezentatívnak tekinthető.

A ’22-es vizsgálat fókusztémái között a Covid a gyerekek mentális egészségére gyakorolt hatásai is szerepeltek.

Táplálkozási szokások: mit eszik az átlaggyerek?

A lányok 40, a fiúk 30 százaléka sohasem eszik reggelit iskolai napokon, hétvégén is csak a gyerekek kétharmada reggelizik rendszeresen. Ami viszont még ennél is elkeserítőbb: csupán a gyerekek harmada fogyaszt napi rendszerességgel zöldséget, gyümölcsöt, viszont minden negyedik-ötödik diák napi rendszerességgel iszik cukros üdítőitalokat. Ennek hatására a túlsúlyos gyerekek száma is megugrott, a fiúk 27, a lányok 17 százaléka érintett. Húsz év alatt kétszeresére nőtt Magyarországon a túlsúlyos gyerekek száma. 

Bár a WHO a napi kétszeri fogmosást írja elő, ez a gyerekeknek csupán 65 százalékánál valósul meg, és van öt százalék, aki nem mossa meg a fogát mindennap – ez a mutató sajnos hosszú évek óta nem javul.

Fizikai aktivitás

A 11 éveseknek csupán 30 százaléka, a 17 éveseknek pedig a 15 százaléka mozog napi rendszerességgel legalább egy órát (ami lehet egy kiadósabb séta is), a diákok 40 százaléka edz hetente négyszer. A fiúk ebben ugyan jobban teljesítenek, de sajnos az egész generációról elmondható, hogy ülő életmódot folytatnak,

a diákok harmada az összes szabadidejét ülve tölti, amiben a képernyő jelentős szerepet játszik – naponta legalább négy órán keresztül telefonoznak vagy gépeznek.

A lányokat a közösségi média szippantja be, a fiúkat pedig a videójátékok. A diákok 13 százaléka problémás közösségimédia-használónak tekinthető, 18 százaléka pedig a videójátékokkal ápol egészségtelen kapcsolatot.

Rémisztő az is, milyen sok a kialvatlan gyerek az országban. A diákoknak mindössze fele alszik legalább nyolc órát, minden hatodik tanuló legfeljebb hatot. 

Szerfogyasztás és szex

A felmérésben résztvevő gyerekek 35 százaléka kipróbálta már az elektromos cigarettát, 60 százalékuk pedig ivott alkoholt. A lerészegedés terén elmosódtak a különbségek fiúk és lányok között. A középiskolások 17 százaléka fogyasztott már cannabist, egyéb tiltott szereket a fiúk 21, a lányok 17 százaléka használt.

A 15 éveseknek a harmada létesített már szexuális kapcsolatot, a 17 éveseknek kétharmada, és csak 75 százalékuk védekezett együttlétkor. 

Elégedettség

E dermesztő adatokból talán látszik, a gyerekek nincsenek kifejezetten jól – és ezt ők is így látják. Minden ötödik gyerek életelégedettsége rossz (tízes skálán haton aluli), a legkevésbé elégedettek az életükkel a kilencedikes lányok, a legelégedettebbek pedig az ötödikes fiúk. A lányok 19, a fiúk 11 százaléka magányosnak érzi magát, jó közérzetről a lányok 53, a fiúk 75 százaléka tud beszámolni. Ebbe a Covid is belejátszhatott, a diákok 36 százaléka érzi úgy, a világjárvány negatívan hatott a fizikai aktivitására, lelki egészségére.

Az önbevallások alapján az is kiderül, 47 százalék találja jónak, és csak 19 százalék kitűnőnek az egészségét – ez utóbbiban 2018 óta jelentős romlás érzékelhető.

A diákok 22 százaléka él tartós egészségügyi problémával, akik közül minden második rendszeresen szed gyógyszert.

Az iskolai leterheltséget a fiúk 9, a lányok 14 százaléka érzi nyomasztónak. 

És hogy legyen egy fikarcnyi jó hír is a letaglózó eredmények végére: a gyerekek java része úgy nyilatkozott, hogy a szüleikkel jónak mondható viszonyt ápolnak, az édesanyákkal stabilan jó a kapcsolatuk, az apákkal pedig javulás érzékelhető.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Tom Werner

Fiala Borcsa