El tudod képzelni, mit érezhetett az alföldi kislány, aki addig Budapestet és annak elegáns nőit csak a padláson talált, régi, poros Nők Lapjából ismerte, amikor legelőször felutazott a városba, tele színes álmokkal?
Folytassátok a sort, várjuk a tippeket!
A legtöbben legfeljebb a buszmegállóban vagy a tévében láttak cigányt, mégis azt hiszik, mindent (azaz minden rosszat) tudnak róluk.
Megállsz egy sarkon, és hirtelen megrohannak az emlékek. És összeszorul a torkod arra régi barátra emlékezve. Mert ilyen Budapest. Tele emlékekkel.
„Elidegenítés helyett közelebb hoz minket.”
Nektek melyik a kedvenc képetek tőle?
Azt mondják, az első filmnél csak a másodikat nehezebb megcsinálni. Különösen, ha az első minden létező elismerést elnyert.
Miért hiszik azt Hollywoodban, hogy a női vígjátékokból sem hiányozhat az altesti humor?
Fuss, Borcsa, fuss!
És nektek mi a tuti trükkötök?