Kisebb csoportokba osztjuk azokat, akiket szeretünk – Gondolatok egy szép és nehéz év karácsonyára
Egyedülkarácsony… vagyis, csak majdnem.
Egyedülkarácsony… vagyis, csak majdnem.
Mit ér az ünnep anya húslevese, a mindig ugyanott ugró hanglemez és a megszokott, édes kis semmiségek nélkül? Vagy újrateremthetjük ezeket a fontos momentumokat ebben a furcsa évben is? Szabó Anna Eszter végigveszi a számára legfontosabb apróbb-nagyobb családi hagyományokat, amitől nekik karácsony a karácsony.
Szentesi beköltözött a konyhába a barátnőjével együtt. És csak sütnek és sütnek és sütnek, el is mondják mit, és hogyan:
Ez egy különös év különös karácsonya lesz – nem árt, ha nem nyom agyon bennünket.
Dupla történet arról, hogy miért nem érdemes elhinni, hogy már soha nem tér vissza a régi karácsonyok hangulata.
Mire valaki kimatekozza, hogy fog kinézni a karácsony, ki kivel (nem) találkozik, mi (nem) lesz a menü, ki hova (nem) megy, érzelmileg teljesen kimerül, mintha önmagában a készülődés nem lenne amúgy is stresszes sokszor. De muszáj annak lennie?
Idén karácsonykor tuti, nem fogtok összeveszni, hogy ki nyert valójában. (Na, jó… lehet.)
Idén minden nyugalmas pillanat számít, ahogy sok háztartásban minden fillér is. „A lényeg a gondolat” – tartja a mondás, és ezzel ért egyet Szabó Anna Eszter is, aki temérdek olyan ötletet hozott, aminél az ajándékozott érezni fogja, ez csak neki és róla szól.
Ha még nem lenne eléggé kifordulva magából ez az év… akkor:
Ha a gyerek rajtakap, ahogy az ablakban állsz az ajándékokkal, két út áll előtted: az egyik, hogy menekülsz az ereszcsatornán, de hidd el, nem ez a jó megoldás. Hanem az, hogy töredelmesen színt vallasz – szerintem legalábbis jobb, ha tőled származik az infó arról, hogy az elmúlt években a varázslat jegyében történt némi valóságmódosítás. Nagy lebukások az ünnepek jegyében! Csak 18 éven felülieknek – mondja a varázslatban még 35 évesen is lelkesen hívő szerző.