Joker, Snow elnök, Demóna – napjainkra filmes trenddé vált annak bemutatása, miért lett valaki gonosz. Mik az előnyei és a veszélyei ennek a műfajnak? És mi a helyzet a valós sorozatgyilkosok bemutatásával? Ők érdemelnek ennyi képernyőidőt? Wilson Luca a kegyetlenség eredettörténeteiről.
Mi van akkor, ha egy gyerek a gonosszal azonosul, nem a pozitív hőssel? Hogyan érdemes mesét választani, ha a gyerekünk nehéz helyzettel küzd? Miként segít a mese a bántalmazónak és a bántalmazottnak egyszerre? Széles-Horváth Anna szakértőkkel beszélgetett a meseterápiáról és a tudatos meseválasztásról.
„A bántalmazóknak sok esetben jó a fellépése, kifogástalan a modora, magabiztosak és higgadtak. A bíróságra kész sztorival érkeznek egykori társuk ellehetetlenítésének céljából, van, hogy a történetüknek akad némi valóságalapja is, amit meggyőzően elő is adnak. Gyakori érv az is, hogy a másik fél labilis, és pszichés problémái vannak, vagyis megpróbálják őrültnek beállítani.” És előfordul, hogy sikerül átverniük a hatóságot is…