Miklya Luzsányi Mónika cikkei

Marion Crawford tizenhét éven át volt a későbbi II. Erzsébet királynő és Margit hercegnő hűséges nevelőnője – még azt is vállalta, hogy nem megy férjhez. Nem azt kapta cserébe, amit érdemelt.

A világ egyik legsikeresebb zenés filmje A muzsika hangja, amelyet 1965-ben mutattak be. Julie Andrews játszotta benne Mariát, a novíciát, aki később von Trapp felesége és a Trapp gyerekek szeretett mostohaanyja lett. Az igazi Maria is nagyon szerette a Trapp gyerekeket, ám a valóságban közel sem volt olyan napsugaras természet, mint amilyennek a film ábrázolta.

Egy bátor nő a középkorból, aki nem kért a férfi gyámságból, nem lehetett elhallgattatni, és nem félt leírni az igazságot. Christine de Pizan tollal vívott harcot a nők méltóságáért, évszázadokkal megelőzve korát.

A nagyhét eseményei eléggé közismertek, ám az apróságokra ritkábban figyelünk. Márk evangéliuma egy érdekes momentumot említ: miután Jézust elfogták, követte őt egy ifjú, aki csupán egy gyolcsinget viselt. Őt is megragadták, de az inget otthagyva meztelenül elmenekült. Ki lehetett ő? És mi köze a szárnyas oroszlánhoz?

Marguerite de La Rocque de Roberval igencsak útjában volt pénzsóvár rokonának. Ezért, amikor kiderült, hogy gyereket vár, szeretőjével együtt kitették egy baljóslatú szigeten, ahol a férfi halála után egyedül kellett boldogulnia: megküzdeni faggyal, éhséggel, vadállatokkal.