Pataki Zitát elég könnyű boldoggá tenni… egyrészt saját maga is sokat tesz azért, hogy boldog legyen, másrészt elég neki egy palacsinta reggelire, és máris pörög, ragyog, mesél és tanácsokat ad. Legalábbis Borcsa mellett ezt csinálta a konyhában. És hát, Borcsa is „híresen csendes és visszafogott”. Nézzétek meg, mi lett ebből. (Palacsinta.)
Úgy tűnik, e modern lehetőségben leginkább az időfaktort imádjátok… és ugyanezt utáljátok is.
„Legyen a zöldség az étkezés főszereplője” – ez volt az egyik fő célkitűzése Jamie Oliver a napokban Magyarországon is megjelenő könyvének. A mű alapjai nyolc évvel ezelőtt készültek el, akkor azonban a sztárszakács úgy érezte, még nem érett meg erre a gondolkodásra a világ, ezért most robbantott. És rögtön mekkorát szólt! Beszámoló a Jamie londoni irodájában tett látogatásunkról – ahol egyedül mi képviselhettük a magyar sajtót.
Egy tál napsütötte Toscanát valakinek?
„Én értem, hogy Bécs, de itt jó nektek? Amikor eljöttetek otthonról, mit mondtatok, jók lesztek? És amúgy a reggel az nálatok milyen? Itt is friss a levegő? Csak rá van írva: Wien? Egyébként, bocs, ha kérdem, de Helsinkinél is felmerült – Bécs az már Nyugat? És ha van itt kóbor kutya, az német nyelven ugat? Gondoltok-e néha ránk, ha bécsi fánkot csócsáltok?” –Baranyai Máté slamben megfogalmazta azt, amiről ez a cikk is szól: