Hétévesen egyedül hagyta az anyja a moziban, ahol horrorfilmeket nézett, tizenöt éves volt, amikor megőszült, és még most, hetvenegy évesen sem veszített kíváncsiságából.
József Jolán örökre az az elhagyott kislány maradt, akit az apja meg akart fojtani, amikor világra jött. A körülmények, majd a történelem áldozata lett, és még most, 74 évvel a halála után is megrendítő a sorsa.
Úgy lett világhírű zeneszerző, hogy nem ismerte a kottát, és olyan szegényen halt meg, mint a templom egere, mert soha nem jutott hozzá a dalaiért járó mesés jogdíjakhoz. Seress Rezsőről Both Gabi írt.
Bódi Kati, „rejtőzködő” illusztrátor leginkább a képein keresztül mutatja meg magát, és egy remek módszert talált arra, hogyan lehetne közelebb vinni a gyerekekhez a képzőművészetet. A világunkat a képek uralják, de akkor miért nem fontos a vizuális kultúra elméletének oktatása itthon?
„Azt hiszem, szerencsém volt az irodalomban. Mire egyáltalán észrevettem, hogy nőnek lenni milyen problémát jelent az életben és az irodalomban – már költő voltam. Témában, élményben azóta sem tettem kirakatba nővoltomat.”