Egyre több barátom vállal gyereket fiatalon, harmincéves kora előtt, és gyakran ez a döntés azzal jár, hogy elhagyják a várost. De akkor ki marad a városban? Vagy ezek a kategóriák már elvesztették jelentőségüket? Valójában a hely számít vagy inkább azok a buborékok, amelyekben élünk, és amelyek egyaránt kialakulhatnak városban és vidéken?
Bár évtizedek óta foglalkoztatja a vidékszociológiát, és általában a társadalomtudósokat, hogyan is határozzuk meg a vidéket, ma sincs egyetlen nagy, egységes definíció rá. Az azonban biztos, hogy a vidék ma már jóval sokszínűbb, mint a megelőző évtizedekben volt, és sokkal többeket is vonz. De hogyan alakítja magát a vidéket ez a mobilizáció? Kik határozzák meg pontosan a mai vidékképünket? És mit jelent mindez az ott élők szemszögéből? A Lélektani határ új epizódjában Milanovich Domi vendége: Csurgó Bernadett vidékszociológus.
Kik nem férnek bele a vidéki idillbe? Miért érzünk nosztalgiát a parasztházak, rusztikus bútorok iránt akkor is, ha gyerekként szinte sosem láttunk olyat? Hogyan jelenik meg a vidékben a város – a kiránduló, a hagyományőrző, a gyerekvállalás miatt kiköltöző népek –, és fordítva? A Lélektani határban Csurgó Bernadett vidékszociológus.