Címke: nemek közti egyenlőtlenség

A jóindulatú szexizmus, bár kedvességnek tűnhet, aláássa a nők jóllétét és függetlenségét, végső soron pedig növeli a nemek közti egyenlőtlenségeket is.

Amikor januárban lemondott a dán királynő, II. Margit, az erről szóló szalagcímekben számtalanszor visszaköszönt a „könnyek” szó. És bár ebből arra következtethetnénk, hogy a volt királynő hullajtott könnyeket, amiért távozik több mint fél évszázadon át betöltött pozíciójából, valójában a fia, X. Frigyes király volt az, aki a nap folyamán többször is sírt. És senki nem szólta meg ezért. Sőt.

Az üveglift, az üvegplafon és -szikla, valamint a munkahelyi nemi előítéletesség és diszkrimináció összes többi példája egyértelműen bizonyítja, hogy a gond közel sem a nőkkel vagy a viselkedésükkel van. A fő probléma továbbra is a társadalom nőkről alkotott véleménye és a „nőiesség” és a „nőies munka” szélesebb körű leértékelése.

Csöbör Katalin fideszes képviselő Tusványoson arra biztatott „minden fiatal hölgyet, hogy minél hamarabb vállaljon gyereket, mert sokkal könnyebb így”.

A történelem folyamán a fiúk és a férfiak elsőbbséget élveztek az élelemhez való hozzáférésben, ami idővel testi különbségekhez vezetett, és talán még a nők alárendeltségének fenntartásában is szerepet játszott.

Vegyük például az edzőtermi szelfiket. Ha egy férfi félmeztelenül flexel, az teljesen oké. Sőt, gyakorlatilag a teljesítményéről számol be, elismerésre méltó. Amikor azonban egy nő posztol egy képet magáról, amelyen nyári ruhában – ne adj’ isten, fürdőruhában – élvezi a nyaralását, akkor egyértelműen henceg. És szinte könyörög a dick picekért.

Menopauza, meddőség, vetélés, menstruáció, méh, méhnyak, szoptatás, tampon, PCOS és pubertás… Néhány a nők egészségét övező negyven (!) olyan kifejezés közül, amelyeket rendszeresen cenzúráznak a különböző közösségimédia-platformokon. A tiltás pedig azt az elképzelést is állandósítja, hogy a női test és annak működése szégyenletes, és el kell rejteni.

Ha olyan emberek történeteit olvassuk, akik különböznek tőlünk – akár a nemük, bőrszínük, társadalmi osztályuk, származásuk, szexuális irányultságuk tekintetében –, akkor más szemszögből láthatjuk a világot.