Szabó Imola Julianna cikkei

„Gyerekként azt gondoltam, hogy nincsenek negyvenéves emberek. Utána valami köd vagy zsák jön. Szomorú vagy halott lesz az ember. Apám ennyi idősen szállt fel egy felhőre, hogy a háta mögött hagyja az esélyét is annak, hogy valaha megismerhessem, szeressem őt. ”

Visszaadható-e egy kidobott állatnak az emberek iránti bizalma? Ez az írás elsősorban nem a kutyákról szól, hanem rólunk, emberekről.

Búcsú Csuszi kutyától, aki gazdát kreált az emberekből, és minden utána érkező állatnak megtanította, hogy fajtól függetlenül egy családnak számítanak.

Nagyon keveset tudunk az adenomiózis okairól, de sajnos az orvosok többsége ahelyett, hogy segíteni akarna, ignorálja azokat a nőket, akik pokolian szenvednek ettől a betegségtől. Íme, egy sikertörténet, amit huszonöt év szenvedés előzött meg.