Simon Eszter cikkei

Tudjuk, hogy a családi minták erősen meghatározzák a sorsunkat, de sokszor akkor sem vagyunk képesek szabadulni tőlük, ha igyekszünk tenni ellenük. Pedig a válasz ott van bennünk. Csak mélyen.

Az Asunta-ügy című Netflix-sorozat nem egy forgatókönyvíró képzeletének a szüleménye, hanem igaz történet. A sztori onnan indul, hogy Rosario Porto és Alfonso Basterra 2013. szeptember 21-én bejelentik a rendőrségen a lányuk eltűnését – és hamar ők válnak gyanússá.

Minden hétvégén pizsamapartit rendeztünk, mentünk koncertre, színházba, érettségi-előkészítőre, és együtt kanalaztuk másnaposság ellen a húslevest. Újra kerek volt a világ. Képzelheted, mekkora pofára esés volt, amikor mindez egyik napról a másikra eltűnt. És fogalmam sem volt, hogy miért.

„Három hete semmit nem bűnöztem. Erős vagyok. Lefogyok. Kívánatos leszek. Szexi. Mondjuk, az áfonyás muffin is kívánatos. De Dávid szerint az izmos emberi testnél nem létezik szebb alkotás.”