Bereczki Szilvia cikkei

Miklós Noémi nem azért született, hogy szem legyen, de gyerekkora óta küldetésének tartja édesanyja és édesapja helyett is látni a világot. Magát fura szerzetként jellemzi, hiszen két olyan székelyföldi látássérült ember nevelte Magyarországon, akik még egy teljesen más rendszerben és oktatásban részesültek, és még a nyelvjárásuk is sokban különbözött a helyiekétől. És mivel kiskorában másként tanították neki az életet, mint kortársainak, akadt bőven leküzdendő akadály, amíg felcseperedett.

A stressz, a túlhajszoltság, a kialvatlanság, a szorongás, a hátfájás és a magas vérnyomás mostanra „mindenki közös tünetévé” lett, népbetegség az utóbbi évtizedekben. Ezért főként a képernyőközpontú életmódunk okolható, amelynek egyik velejárója a hosszú és monoton ülőmunka.

Hajnalban kel, hogy fejjen, kiganézzon, majd a mezőre hajtson legeltetni. Naphosszat traktorozik, etet, bálát görget és éli a gazdaemberek mindennapjait: kupecekkel üzletel, tejet árul, vásárokba jár – és a TikTokon mesél az életéről az őt követő fiataloknak. Ismerjétek meg Halász Szibillát, a gazdalányt!