Keresés

„Vannak folyamatok, amelyeken egy embernek keresztül kell mennie, és toporzékolhatok, elégedetlenkedhetek, ellenkezhetek, akkor sem tudom sem kikerülni, sem felgyorsítani, sem a végére ugrani” – ilyen most Kristófnak az életközepi válság.

„Hogy lesz ebből jó világ? Szerintünk úgy, hogy nem hallgatjuk el senki elől sem, kik vagyunk, mik vagyunk, honnan jöttünk, miért jöttünk el, miben hiszünk, és miért. És meghallgatjuk a másik mondandóját is minderről. És úgy, hogy harcolva a jóság diadaláért felemeljük a hangunkat minden szenvedő lényért. És miközben ezt tesszük, próbáljuk meg élvezni az életet. Mert lássuk be, sok szempontból elég nehéz, néha még elviselhetetlen is.”

„Nem arról van szó, hogy soha többé nem fogok repülőre ülni, és nem is arról, hogy nagyvállalatok bojkottálásába kezdek, hanem arról, hogy itt az ideje egy globális értékrendváltásnak.”

„Egy Covid nélküli világban ez a nap éppen olyan nap volna, mint az összes többi – most viszont mindent százszorosan, ezerszeresen vagyunk képesek értékelni.” Ilyen a nyitás Agios Georgiosban.

„Mint a villanykörte, amely csak akkor ég, ha van pozitív-negatív pólusa, neked is szükséged van arra, hogy adj, és kapj is.” Pár napig még bármiféle áldozat nélkül jót tehetsz másokkal.

„Nem vagyok én sem balos, sem jobbos, sem anarchista, sem pedig diktatórikus rendszerek híve, nem vagyok sem a szélsőséges nacionalizmus, sem a mindent és mindenkit egy kalap alá vonó globalizmus katonája, sőt, még centristának sem nevezhetem magam jogosan, hiszen bizonyos elvek mentén el-eltolódom a szeretetteljes szigor vagy a gáláns engedékenység felé.”

Lehet, hogy idén a nyaralás fogalmát is át kell majd értékelnünk, de addig is merengjünk el a régi nyarakon, és várjuk együtt, hogy végre újra ujjatlan pólóban, strandpapucsban flangálhassunk!

„Eleget szenvedtem már életem során, így aztán nagy gyakorlatom van benne, és pontosan tudom: senki és semmi nem fog kirángatni a bánat mocsarából, ha én nem teszem meg. Magamért, másokért, a világért, vagy ha másért nem, hát azért, hogy gyakoroljam, megy-e.”

Steiner Kristóf húsvéti cikkében – vallási hovatartozástól és hittől függetlenül – azt kívánja mindenkinek: szabaduljunk meg minden olyan testi-lelki méregtől, amely a boldogulásunk és az egymás iránti elfogadásunk útjában áll.

„Használjuk ezt a társasági kényszerszabadságot arra, hogy egyszer és mindenkorra megfogadjuk: a teljesség érzése nem helyrajzi kérdés, az emberi viszonyaink, és a kedvenc borunk mércéje pedig nem az, hogy a legkedvesebb bárunkban, vagy az ágyon heverve, a monitorunk előtt koccintunk.”