–

Hiányzó gyerekorvosok, túlterhelt védőnők, konfliktus a bölcsődével, óvodával, iskolával? Ez a magyar valóság – és nagyon nincs rendben, hogy így van. Viszont január elseje után jelentősen megnő az esélye annak, hogy a rendszer hibái és hiányosságai miatt nehéz helyzetbe kerülhet a családod.

Most szavaz ugyanis az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvény módosításáról, ami nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy a szülőt együttműködésre kötelezik a védőnővel, házi gyerekorvossal, bölcsődével és a közoktatási intézményekkel.

(Ez amúgy eddig is így volt, de most már szankció is van hozzá.) Ha nem működsz együtt, akkor azt feltételezik, hogy súlyosan veszélyezteted a gyerekedet, és ennek megfelelően reagálnak: hatósági határozatot  hozhatnak, ami azonnal végrehajtható. A súlyos veszélyeztetés pedig alapot adhat a gyerek védelembe vételére, de akár azonnal intézkedésekre, gyermekvédelmi eljárásra, családból való kiemelésre is. 

Ha az ember visszagondol a gyöngyösi vagy agárdi halálra éheztetett gyerekek ügyeire – amelyekben egyértelműen kiderült: a gyereket elhanyagoló család olyan zárt volt, hogy senkit, semmilyen segítő szakembert nem engedtek be –, akkor okkal feltételezhetnénk, hogy ha kötelezővé tesszük a védőnő „beengedését” meg a szűrővizsgálatokon való részvételt és a gyerekorvossal való együttműködést, akkor azzal elejét vehetjük az ilyen tragédiáknak. De tényleg így van ez? Miért is tiltakoznak a tervezet nyilvánosságra kerülése óta elismert szakemberek, civilek, ellenzéki képviselők az előterjesztés ellen? És miért írtam én is, hogy jó eséllyel te, kedves olvasó, aki nem éhezteted, nem veszélyezteted a gyerekedet, szintén rosszul fogsz járni, ha elfogadják a javaslatot.

Megpróbálom összefoglalni négy pontban. 

1. Szeretnék együttműködni, de kivel?

Két hete tette közzé a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete azokat az adatokat, amelyek szerint 2016-ban a házi gyermekorvosok átlagéletkora ötvenkilenc év, a praktizálók negynenhat százaléka már hatvanéves is elmúlt, de dolgozik nyolcvan év feletti gyermekorvos is. S bár persze sokan kedveljük az idős, joviális, kedves doktor bácsikat, mégis aggodalommal tölthet el minket, hogy sajnos ők sem élnek örökké, így a megüresedő, megszűnő gyermekorvosi praxisok száma (ami az elmúlt nyolc évben legalább száz volt) még tovább nő majd. Emiatt a szülőknek távolabbi gyerekorvosokhoz kell hordaniuk a gyereküket, illetve olyan felnőtt háziorvoshoz, aki nem feltétlenül rendelkezik azzal a tudással, ami a gyermek ellátásához szükséges.

Így objektíve előállhat az a helyzet, hogy bár szeretne a szülő minőségi gyermekorvosi ellátásban részesülni, de nem biztos, hogy lehetősége, módja van rá. A „Közös kincsünk a gyermek” – Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Programból vett idézet szerint: „A házi gyermekorvosi rendszer kiépítettsége a nyolcvanas évek óta nem sokat változott. Szembetűnő, hogy ahol a népesedési adatok alapján nagy szükség lenne gyermekorvos működésére, ott a hálózat hiányos vagy egyáltalán nincs is."

Szintén kérdés, hogy akkor mi a helyzet, ha a legközelebbi (nem gyerek) háziorvos éppen valaki olyan, akihez nem szívesen hordjuk a gyerekünket.

Előfordulhat, hogy olyan orvoshoz kerülünk, akivel nem szívesen működünk együtt, mert szakmailag, emberileg vagy más ok miatt úgy érezzük, hogy nem szeretnénk vele kapcsolatban állni.

Eddig ezt megtehetted, és miközben másik orvost kerestél vagy egyéb alternatívákban gondolkodtál, nem kellett attól tartanod, hogy a gyámhatóság határozatot hoz arról, hogy a gyermekedet súlyosan veszélyezteted, és bántalmazó, elhanyagoló szülő vagy. Az új rendelkezések alapján viszont erre megvan az esély.

2. A védőnő nem szabadon választható

A védőnői rendszer komoly kihívásokkal küzd. Bár fantasztikus gondolat, hogy legyen egy segítő, aki a várandósságtól kezdve a gyermek megszületéséig, sőt utána is látja a családot, támogatja őket, segítséget nyújt, mégis a gyakorlati működésük rengeteg nehézséggel terhelt. A hatályos jogszabályok alapján egy védőnő akár háromszáz gyereket is elláthat. 

A „Közös kincsünk a gyermek” – Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Programból vett idézet szerint:  „A kórházi védőnők korábban jól működő hálózatának eróziója figyelhető meg..." A védőnői rendszer tehát túlterhelt, hiányos, ráadásul nem szabadon választható. Aki területileg illetékes, azzal kell együttműködni a szülőnek.

A szerencsének eddig is komoly szerepe volt a gyerekvédelemben, de ezek után azt javaslom, hogy szilveszter éjjelén minden gyermekes szülő keressen egy malacot... vagy foglalja újévi kívánságaiba, hogy olyan védőnőt, esetleg más  – területileg illetékes – gyerekvédelmi szakembert találjon, amilyet szeretne. 

3. Az együttműködés kölcsönösséget és következetességet feltételez

Az együttműködést nehéz úgy elképzelni, hogy a szülőt kötelezik rá, miközben aki a másik oldalon áll, csak igen ritkán kell, hogy szembesüljön felelősségrevonással, ha szakmailag hibás döntést hozott. A Gyöngyösön éhen halt gyerek esetében az ombudsmani jelentés nemcsak azt mondja ki, hogy  a szülők nem működtek együtt a védőnővel, hanem azt is, hogy a gyerekorvos szakmai hibát vétett, amikor „a már alultápláltnak tekinthető gyermeket hosszú időn át nem látta, a gyermek súlyfejlődését csupán a szülők bemondása alapján rögzítette", illetve hogy a gyerek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzést csak késve tette meg.

Az együttműködési kötelezettség csak akkor lehet sikeres, ha mindenkire vonatkozik. A szülő fokozott felelőssége csak abban az esetben lehet egyensúlyban, ha az megfelelő szakmai működéssel párosul a másik oldalon.

Ha a jelenlegi gyakorlat marad, akkor január elseje után komoly szankciója lesz annak, ha szülőként nem működsz együtt, viszont, ha alaptalanul vádolnak meg azzal, hogy elhanyagolod a gyerekedet, illetve, ha túlreagálják a helyzetet, és például kiemelik a gyerekedet a családból, pedig nem vagy bántalmazó szülő, akkor annak csak rád és a családodra vonatkozóan lesz következménye, méghozzá elég komoly. A másik oldal felelősségét senki nem vizsgálja.

Ha ezt a törvénymódosítást megszavazzák, akkor a szülő viselkedéséért intézményesen a gyereket bünteti a rendszer (például családból való kiemeléssel). Nem értem, hogy egy családbarát vezetés hogyan egyezteti össze a gyerek legfőbb érdekét arra, hogy a saját családjában nőjön föl egy olyan törvénnyel, ami magában foglalja annak komoly lehetőségét, hogy akkor is kiemelik a családból, amikor erre nincs elégséges ok. 

4. Jó-e ha egy segítő szakember hirtelen hatósággá válik?

Oké. Ez beugratós kérdés, mert persze hogy nem jó. Hogy tud hitelesen és sikeresen működni egy segítő szakember, ha egyik kezével ad, támogatást nyújt, miközben a másikkal fenyeget, szankcionál? Súlyos szerepzavart idéz elő, arról nem is beszélve, hogy a „büntetés lehetősége” valójában nem motiváló, hanem csökkenti az együttműködési hajlandóságot.  Mármint a valóságosat, amire igazán szükségünk van akkor, ha egy gyereket meg akarunk védeni, és nem a látszólagos együttműködést, ami csupán arról szól, hogy kipipáljanak egy kötelezettséget.

Természetesen nagyon fontos alapelv, hogy minden gyereket meg kell védeni a bántalmazástól, elhanyagolástól.

És valóban nagyon komoly gond, hogy „eltűnnek” a gyerekek a gyerekvédelem látóköréből. Azonban ez sajnos jelenlegi tudásunk szerint nem azért történik, mert a szülők elrejtik őket, hanem, mert a gyermekvédelem rendszere nem működik megfelelően.

Ezt támasztja alá a KSH 2014-es gyerekvédelmi statisztikája is,

Elsősorban a kistelepüléseken élő, veszélyeztetettségnek kitett gyermekeknél jelenthet nehézséget, hogy a helyben nem, vagy csak korlátozottan hozzáférhető ellátás mellett sok esetben a jelzőrendszer működésében érintett más intézmények (például oktatási, egészségügyi) sem elérhetők. Előfordulhat, hogy a gyermek lakóhelyéhez képest egy másik település oktatási, nevelési intézménye esetleg egy harmadik település gyermekjóléti szolgálata felé élhet jelzéssel. [1]

Mindezek miatt úgy érzem, ezzel az egyértelmű kéréssel kell zárnom ezt az írást:

Kedves Képviselők, olvassátok el ezt az írást, gondolkozzatok és szavazzatok nemmel! Aki pedig aktív állampolgárként szeretne tiltakozni, ezen a linken keresztül megteheti:  http://hianyzoemlekek.tasz.hu/kuldj-levelet-a-kepviselodnek/

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/hjalmeida