Pásztory Dórinak elege van a fogyatékos létből. De nagyon. A sors kereke igen nagy lehetőséggel lepte meg őt: ennek valóra váltásához azonban lehet, hogy a férjén kívül rátok is szüksége lesz...
Tervezett abortusznak számít-e a statisztikusok szerint egy spontán elhalt magzat műtéti eltávolítása? Az orokbe.hu szerzőjének érzékeny és szívbemarkoló írása a saját élményéről.
„Ha lesz valamikor olyan öt perc, olyan politikai öt perc Magyarországon, amikor a formálódó időszakban szükség lesz olyan emberre, aki kommunistával és népivel egyaránt szót tud érteni, és aki tiszta lapokkal indul, ha kellek, én ott leszek, ha nem kellek, akkor nem." Nagyon kellett, hogy ott legyen Göncz Árpád, és nagyon ott volt!
Nyíltan és őszintén. Ezzel a két szóval foglalhatnánk össze leginkább Szentesi Éva hiánypótló írását, melyben a legintimebb kérdésekről ír. Nyíltan és őszintén...
A test szentsége, a szépség relativitása, és a hiúság leértékelődése. A szépség és a rák, avagy: így tanulta meg Szentesi Éva saját női testét.
Kerekesszékkel és egy tinédzser barátnővel tűzön-vízen át. Csak ők ketten, a spórolt pénzükkel a zsebükben vágnak neki Velencének. Mert láttak egy filmet, ezért menniük kellett... és kész.
Micsoda? Hogy a rákbetegségnek mond köszönetet valaki? Hallottatok már ilyet? Szentesi még erre is képes.
– Ez csak egy mell... – mondta a nővér látszólag érzéketlenül a melleltávolítás előtt álló rákos betegnek. Kijózanító erejű mondat volt. Egy mellel is lehet EGÉSZ életet élni. Erről ír megejtő nyíltsággal Balassa Gabriella.