A fizikusból lett hálózatkutató olyan szórakoztató témákban is látványos térképeket készít, mint a fantasysorozatok, a foci vagy a hollywoodi színészek házasságai. Nemrég Budapest dallamát hozta létre összesített telefonos aktivitási adatok felhasználásával, és a vizuálból látszik: mi, benne élők adjuk a város színét, ritmusát. Interjú Janosov Milánnal.
Tudtad, hogy a téli szünet végén a táskákból előbukkanó, zöldesen folyó szendvicseink és a Tokió környékének vasúti térképét modellező nyálkagombák egy rugóra járnak? A gombák fantasztikusak, és még bőven van mit megfejtenünk a működésükkel kapcsolatban.
Minden mindennel összefügg, a világunkat és a testünket hálózatok működtetik – ha máskor nem, ezt legkésőbb a pandémia idején mindenki észrevette. A hálózatkutatás mégis a tudomány viszonylag fiatal területe. Nem is volt egyszerű áttörni a falakat és elismertetni a fontosságát… még szerencse, hogy vannak olyan szívós tudósok, akik jól tűrik a kudarcot, és nagyon hisznek magukban. Ismerjétek meg a hálózatkutatás magyar atyját, a világhírű Barabási Albert-Lászlót.
Folyamatosan pulzáló Manhattan, egerek agyának neuronhálózata, gigantikus számok és összefüggések – mindez művészi formába rendezve.
„Ennek a járványnak óriási ára lesz; a fertőzésben elhunytak aránya elhanyagolható lesz azokéhoz képest, akik a gazdasági és társadalmi hatások miatt nem fogják túlélni ezt a krízist” – Barabási Albert-László világhírű magyar hálózatkutató elképesztően fontos webes előadását D. Tóth Kriszta írta meg. Ha csak egyetlen cikket olvasol el ma a járványról, akkor ezt, de végig: