„Számomra a gyermekkor egyet jelentett a rettegéssel, hogy bármikor bármi megtörténhet, és nekem nem áll jogomban megvédeni magam”
„Szégyelltem, ahol laktam, és ahogy éltem. Akik megismerték a szüleimet, szinte azonnal elhagytak” – meséli olvasónk, akinek valóban pokoli utat kellett bejárnia, míg megtanulta, hogy a szülei hibáiért, a szörnyű gyerekkoráért nem ő a felelős.