Idegtudósok szerint általános emberi tapasztalat, hogy gyerekkorban lassabban halad az idő, felnőttkorra viszont könyörtelenül felgyorsul. Hogy miért van ez? Milanovich Domi írásából ez is kiderül:
Akkor találunk rá a saját utunkra, ha bizonyos értelemben képesek vagyunk önmagunk apukájává, anyukájává válni.
A legtöbben azt hiszik, mások úgy gondolkodnak, mint ők, noha a valóságban szinte senki sem gondolkodik úgy.
Kríziseken keresztül – azok minden fájdalmával és eksztázisával együtt – hozzuk létre önmagunkat. Ha viszont nem küzdjük meg, amit meg kell küzdenünk, azt kockáztatjuk, hogy irányt tévesztünk. Hogyan tudunk az önbecsapás, a másoknak való megfelelés és az instant boldogságpótlékok helyett értelmes, autentikus életet élni? Új podcastunk vendége dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus.
A fejlődés mozgás – ahhoz, hogy lépést tartsunk a világgal, el kell tudnunk rugaszkodni a korábban megszokott megoldásainktól.