Kinek ne lenne ismerős a következő szezonális jelenet? A családtagok közül először az anyát támadja meg az influenza. Tüsszög, prüszköl szegény nő, hőemelkedése van, a szeme könnybe lábad a megpróbáltatásoktól. Már épp ágynak esne, amikor élete párja is elköhinti magát. Nem telik bele sok idő, a férj a magas láztól, a szinte elviselhetetlen, pokoli kínoktól hangosan nyögve elkúszik a kanapéig, hogy elő se bukkanjon a vastag dunyha alól a következő másfél hétben. A felesége meg mi egyebet tehetne? Mégsem hagyhatja a gyerekeket, a háztartást, a csilliónyi feladatot és a férfi gondos, szakszerű, gyöngéd ápolását ebek harmincadjára! Az elkövetkező napok során besöpri a szőnyeg alá a saját rossz közérzetét, megrendült egészségi állapotát, teát és tyúkhúslevest főz, priznicel, doboz zsebkendőkkel, aggódó pillantásokkal, torokfertőtlenítő cukorkákkal és mély együttérzéssel rohangászik a kanapén bőszen haldokló urához. Hogy aztán azon kapja magát, végül a saját gyengélkedése elmúlt a szorgalmas ápolás során, és nem is maradt belőle más hátra, mint a tél végéig megmaradó krónikus köhécselés és kipirosodott orr.

Ezek után valóban nem is csoda, ha a köztudatban lábra kapott a manflu, azaz a férfiinfluenza kifejezése. Amiről tudni lehet: ez egy olyan súlyos betegség, ami elsősorban a férfiakat érinti, akik sokkal, de sokkal jobban megszenvedik az influenzát. Bizony én is sokat köszörültem a nyelvemet a látványosan betegeskedő teremtés koronáin, lefitymálva az erősebbik nemnek kikiáltott (muhaha) urak gyöngécske szervezetét. Főleg, hogy a környezetemben számtalan alkalommal végigasszisztálhattam, hogyan reagálnak a vírus támadásaira a nők és a férfiak. Ez pedig igencsak ráerősített elfogult és alapból is igen gúnyos előítéleteimre.

Erre tessék, belefutottam egy tanulmányba, ami azt állítja, a férfiinfluenza valóban létező jelenség, és a férfiakat, nem csalás, nem ámítás, tényleg sokkal érzékenyebben érinti a betegség.

A nők ugyanis azért ellenállóbbak, mert őket az ösztrogénhormon megvédi a vírus gonosz támadásaitól, állítja az egyik kutatócsoport vezetője

a Johns Hopkins Egyetemről. Az infuenzavírus ugyanis sokkal kevésbé tud szaporodni egy nő szervezetében, mint egy férfiéban, így a hatása is messze enyhébb.

Ezzel az eredménnyel egy másik kutatócsoport is mélységesen egyetért. A Royal Holloway Egyetem szakemberei arra jutottak, hogy a férfiakat valóban jobban megviselik bizonyos vírusok okozta kórságok, a HPV-től például ötször nagyobb eséllyel halnak meg, de az influenza is súlyosabban kétvállra fekteti őket. A másik különbség a két nem vs. betegségek esetében, hogy a férfiak ugyan sokkal gyöngébbek lesznek a kórságoktól, azonban nem fertőznek meg másokat olyan hatékonyan, mint a nők.

Azt hiszem, ennyi kutatási eredmény talán épp elég is ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen a kilógó lóláb. Ugye??! Nem...? Akkor figyelj, kedves Watsonom, mondom.

A manflu bebizonyítása érdekében több ízben is összeálltak különböző egyetemek kutatói. A világon több alkalommal is komoly pénzeket áldoztak arra, hogy azt vizsgálják, miért szenvednek többet, jobban, alaposabban a férfiak az influenzától, mint a nők. (Apró megjegyzés: marha kíváncsi vagyok, vajon a womanflu esetében is ekkora lett volna az érdeklődés és az adakozó kedv?) A kutatócsoportokban egyébként leginkább férfi szakemberek vettek részt.

Vajon ez a sok összefüggés véletlen lenne? Én nem hiszem! 

Fiala Borcsa