A módszer, ami a büntetés helyett a felelősségvállalásra, a jóvátételre irányul és a felek közti kommunikációnak ad teret, könnyen elképzelhető iskolai helyzetekben, vagy kisebb kaliberű bűncselekmények esetén. De mennyire használható akkor, ha valakit súlyos trauma ért, például éveken keresztül abuzálták, vagy egy fegyveres támadás során pisztolyt szegeztek a fejéhez?
A Lélektani határban sorra vesszük a mozaikcsaládokat – a nem vér szerinti szülő és gyerek(ek) együttélését – érintő legfontosabb témákat. Hogyan lehet átalakítani, pozitív jelentéssel felruházni a mesékből ismert „mostoha” szerepet? Mik a tipikus játszmák, csapdahelyzetek, és mit tegyünk, ha mégsem tudjuk annyira szeretni a párunk gyerekét, mint ahogy azt elképzeltük? Vendégünk: dr. Ságh Beáta pszichológus.
Egy véletlen történelmi esemény, két kínai farm, és egy soha vissza nem térő alkalom, hogy a kutatók felmérjék, mi köze a mezőgazdaságnak a kulturális pszichológiai különbségekhez.
„Az ember oly mértékben szétforgácsolódik a mások életében való részvétel és a velük való azonosulás során, hogy végül kiüresedik a saját létezése” – figyelmeztetett 1983-ban Rollo May, a pszichológiatörténet egyik jelentős alakja, akinek végre magyarul is jelent meg kötete. Pedig hol volt még a közösségi média vagy a streaming?
Az ökopszichológiai kutatások, bár változatos témákat vesznek górcső alá, mind egy irányba mutatnak: úgy tűnik, a természettel való kapcsolat nemcsak növeli a fizikai és mentális egészségünket, hanem egyenesen alapfeltétele annak, hogy tartósan jól legyünk.