Szalai Éva zongoraművész-programozóval többek közt karrierváltásról, a végletekig perfekcionista klasszikus zenei világról, a csodagyerekekről és a közösségi média zenefogyasztásra tett hatásairól is beszélgettünk.

Fodor Ákos Naplójegyzetéből idéz a cikk címe, ami jól passzol a Kálmán-nap történetéhez, amelyről az alkotó a premieren azt mondta: a „vihar előtti csendről” szól. A színházban már évek óta nagy sikerrel futó házassági trilógia második darabja, az Ernelláék Farkaséknál folytatása most már moziban is látható.

A Szabadság tér akár Teleki Blanka nevét is viselhetné, ám az első középfokú leányiskola megalapítója méltatlanul kevés figyelmet kap a történelemkönyvekben.

Kiről pletykáltak a Nemzeti Múzeum előtt az emberek? Kibékült-e Jókai és Petőfi – egyáltalán, miért vesztek össze halálosan? Mit szégyelltek a márciusi ifjak a forradalommal kapcsolatban? Hogyan ünnepelte a város a forradalmat? – Miklya Luzsányi Mónika gyűjtötte össze március 15-e legszínesebb híreit.

A nagy történelmi események kapcsán ritkán esik szó nőkről. Így vagyunk 1848. március 15-ével is. Minden éveben megemlékezünk róla, ismerjük a nap fontosabb eseményeit, de hogy mi volt az egészben a nők szerepe, arról nem sok tudásunk van. Pedig nagyon is fontos volt a jelenlétük.

A 145 éve született Einstein és a nála 22 évvel fiatalabb könyvtáros, Johanna Fantova kapcsolatának utolsó másfél évét örökíti meg az a kézirat, amelyet a véletlennek köszönhetően ismerhetett meg az utókor. Fantova naplójában ugyan alig akad utalás kettejük viszonyára, viszont sok minden kiderül a popkulturális ikonná vált tudósról.

A Kő hull apadó kútba című regény szerzője hosszú betegség után, életének 86. évében hunyt el Kolozsváron.

„Bármelyik jelenetet piszkálnánk meg, vagy akár csak vonnánk ki belőle a zenét, és hallgatnánk meg az eredeti hanggal, azonnal elhasalna, és kiderülne, hogy nincs jelenet” – írja Gyárfás Dorka kritikájában, amelyet a Most vagy soha! bemutatója után írt.