A Nagy indiánkönyv, János vitéz, Lúdanyó meséi… – Würtz Ádámra emlékezünk
Würtz Ádám harminc éve hunyt el, ritkán találkozunk a nevével, de az általa alkotott csodálatos illusztrációk mind tovább élnek bennünk.
Würtz Ádám harminc éve hunyt el, ritkán találkozunk a nevével, de az általa alkotott csodálatos illusztrációk mind tovább élnek bennünk.
105 évvel ezelőtt halt meg Lyman Frank Baum amerikai író, újságíró, az Óz, a csodák csodája (és a temérdek folytatásának) szerzője, ebből az alkalomból felidézzük, milyen hányattatott sorsa volt a művéből készült filmnek, és mennyit szenvedtek a színészek egy olyan mozi elkészültéért, ami először még csak óriási siker sem lett.
Az anyával való kapcsolat, illetve az anyaság más-más oldala ma már egyre sokszínűbben és árnyaltabban van jelen a mesékben.
Transzgenerációs örökség és útkeresés mesés díszletek között: ez az Encanto különleges világa.
Együtt kezdtek el a meséket szőni még évtizedekkel korábban. Aztán az utolsó közös mesét a lány a haldokló apja mellett kezdi el mondani, tudva: ezt már egyedül kell befejeznie.
A magyar animáció idén ünnepli a 110. születésnapját, ebből az alkalomból Széles-Horváth Anna örök érvényű magyar animációs meséket hozott a múlt század második feléből. Nektek melyek a kedvenc magyar vonatkozású rajzfilmjeitek?
70 éves lett az otthoni diafilmezés, amely ma már szinte csak Magyarországon örvend változatlan népszerűségnek. Ti szoktatok otthon diázni? Mi a kedvenc filmetek?
Akkor tárul fel előtted egy ország valójában, ha magadban is megnyitod azokat az ajtókat, amelyek elvezetnek odáig, hogy a hely is kinyissa magát neked, és feléd fordítsa az arcát. Izland rengeteg titka feltárult szerzőnk előtt, de most ti is láthatjátok a gyönyörű fotókon és a plasztikus szövegen keresztül, hogy mi is volna tulajdonképpen a tudatos utazás lényege.
Töltsétek ki Dián Dóri kvízét, és ha kedvet kaptatok, folytassátok a bulvárcímmel összefoglalt mesék sorát kommentben!
„Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni” – írta Klebelsberg Kuno, egykori közoktatásügyi miniszterünk cirka száz évvel ezelőtt. Vajon mit szólna, ha látná, mivé lett azóta a közoktatás? Olvasónk gondolatai Karikó Katalin Nobel-díja kapcsán.