Kultúrsokk akkor is éri, érheti az embert, ha több év külföldi élet után tér vissza Magyarországra. Hogy élték meg ezt azok, akik Kanadából, Angliából, Svédországból vagy Norvégiából költöztek haza? Mi volt számukra a legmegrázóbb? És mi az, amiben változtak a külföldi élet során? Pszichológus vendégszerzőnk velük beszélgetett.
Megkérjük az utolsót, hogy kapcsolja le a villanyt.
A Pécsi Orvostudományi Egyetem laboratóriumában másfél éven át folytak állatkísérletek, több mint ezer egéren végzett mesterséges megtermékenyítést a dr. Csaba Imre professzor vezette munkacsoport, mire az országban elsőként hajtottak végre sikeres beavatkozást emberen.
Ha lenne egy országom, az mindenki országa lenne, aki azt szeretné, hogy az övé is legyen.
„Jó helyen, jó emberek társaságában mindig minden szuperságos” – vallja Deli Csenge, de az örök kérdés akkor is: neked az északi vagy a déli parton?
„Figyelek, hogy ne hallja más, ha Madonnát hallgatok, vagy Britney-t. Ha az utcán szembe jön velem egy férfi ismerős, önkéntelenül figyelek arra, hogy elég férfiasan járok-e, és bár mindig azt a szerelést veszem fel, amit jónak találok, mégis ott motoszkál bennem egész nap a kérdés, hogy vajon ez nem túl buzis-e.”
Amikor az ország egyik fele csomagolni készül, a másik meg ünnepelni, mintha nem bánná, hogy a másikat elüldözi, szeretnénk elmondani (DTK-tól Jocó bácsin és Szentesin át Nyáry Lucáig), nekünk mit jelent, hogy itt élünk, és miért tartunk ki mellette. Miért Magyarország a hazánk, bármi történjék is vele.
Teljesült Fiala Borcsa gyerekkori álma: felköltözött egy fa tetejére.
„Azt szeretném csak a gyerekemnek, amit minden anya: hogy szabadon lehessen önmaga, élhessen úgy, ahogyan szeretne. Ne legyen megbélyegzett, másodrendű. Ne bántsák.”
2020 elején kollégánk, Marossy Kriszta óvatlanul megjósolta, hogy jó sokat fogunk kirándulni. Igaza lett, úgyhogy most tesztelhetitek is magatokat a hazai túrajelzésekből.