Bármennyire is az a szajkózott cél, hogy meg akarják védeni a gyerekeket, a kormány által hozott homofób és transzfób rendelkezések nem védik meg őket. Sőt, nagyon sok fiatalt kifejezetten méltatlan, embertelen helyzetbe hoznak.
Fontos, hogy napirenden maradjon a gyerekvédelem ügye. És az is fontos, hogy kimondjuk: igenis, van, amikor működik a gyerekvédelem, amikor létrejönnek olyan kapcsolatok, amelyek gyógyítanak, és legalább a rendszer egyes részein tényleg jobb lesz a gyerekeknek. De ez többnyire nem az államnak, hanem a rendszerben dolgozó szakembereknek köszönhető.
Szakemberek lesújtó véleménye a magyar gyerekvédelemről, amiről mostanra bátran kijelenthető: nem létezik. És ezen még az sem változtathatott, hogy százezrek vonultak az utcára a bicskei ügy miatt.
„A folyamatos reflexió önmagamra és a másikra, a kölcsönös kíváncsiság, az odafordulás, ez elvben alap volna egy fejlődő gyerek számára, ám az olyan nevelési háttérből érkező fiataloknak, akik nem a saját családjukban nőttek fel, talán ez az egyik leginkább zsigeri hiányuk.”
A gyerekvédelem (hiánya) egy örök befogadó család szemszögéből, akik nap mint nap tapasztalják, mennyire nem kap senki semmiféle segítséget. Azok pláne nem, akik leginkább rászorulnának.
Még egy tüntetés? Minek menjünk el rá, mi fog változni tőle? Milanovich Domi gyűjtötte össze pszichológiai szempontból, hogy mennyi mindenbe lehet kapaszkodni azért, hogy legyőzzük a tanult tehetetlenséget. Akkor is, ha kevés bennünk a remény.
Ha a gyerekednek van okostelefonja, vagy használhat egyedül számítógépet a szobájában, nagy valószínűséggel érték már atrocitások az online térben. A megoldás azonban nem a teljes tiltás, állítja Meggyesfalvi Boglárka gyermekvédelmi szakember, a brit Centre for Abuse and Trauma Studies munkatársa.
Egyetlen gyereknek sem lenne szabad – akár csak ideiglenesen is – elveszítenie a szülőjét azért, mert nem ment iskolába, mondja dr. Gyurkó Szilvi. Márpedig jól látszik, hogy a hét éve szigorított törvény épp a legrosszabb helyzetben lévő, legkiszolgáltatottabb gyerekek életét nyomorítja tovább.
Naponta majdnem 40 ezer lányt kényszerítenek gyermekházasságba világszerte, és ez a szám dinamikusan emelkedik. Hogyan súlyosbítja a helyzetet a klímakatasztrófa? És mi jelenthetne megoldást?
Vajon megmenthetők lennének a – Ranschburg Jenő kifejezésével – megfagyott gyerekek? És ha igen, hogyan?