„Magyar nők és asszonyok, ha ti nem szültök, hát ki fog? Nincs petefészkem, de ha ti nem szültök, muszáj lesz nekem” – énekli egy darab elején egy férfi. Avagy ilyen, amikor az állam beleszól a párkapcsolatokba:
Hát, ez a Popfilter-évad már csak ilyen. Pedig próbáltunk komolyak lenni! (Néha sikerült is!)
Mit lehet kezdeni a rajongók kéretlen szerelmes üzeneteivel? Kell a színháznak politizálnia? Többek között ezeket a kérdéseket is átbeszéli a Nyílt lapokkal következő adásában Pogány Judit, Józsa Bettina, Ficza István és Polgár Csaba.
„Ha egy színház unalmas, az rosszabb, mintha rossz lenne” – írja szerzőnk, aki eltöprengett e kínzó helyzeten.
Szerelmes levelek az erőszakos, alkoholista apámnak.
„Már fiatalon is sokat gondolkodtam arról, honnan tudom megkülönböztetni valamiről, hogy az angyali üdvözlet, vagy ördögi kísértés” – mondta egy interjúban Szervét Tibor. Nemcsak arra érdemes figyelni, amit a színpadon csinál, hanem arra is, amit az életről mesél.
Sikerei ellenére élete végén megbánta, hogy nem apja hivatását követte.
Sorra megdöntötte a tabukat: megcsalta a férjét, elhagyta a gyerekeit, szeretőket tartott, kereste a feltűnést, és az irodalomban, valamint színpadon szeretett volna érvényesülni, pedig arisztokratának született. Életmese egy megzabolázhatatlan asszonyról:
A Felelős Szülők Iskolája és a Momentán Társulat színpadra viszi Jocó bácsi életét, aki legalább annyira örül ennek, mint amennyire fél tőle.
A Darázs nem egy nyugis, hátradőlős darab, a színpadról áradó feszültség a nézőt szinte odaszegezi a székéhez, miközben megérti: a nők milyen rettentő kegyetlenek tudnak lenni egymással.