Gondolom, senkit sem ért váratlanul az információ: rengeteg könyv tűnik el a könyvtárakból

Van, hogy egyszerűen házon belül keveredik el, például valaki rossz helyre tesz vissza egy nem kölcsönözhető szabadpolci kötetet, így biztosítva, hogy ne csapjon le rá egy reggel korábban érkező pályatárs a vizsgaidőszakban – esetleg a következő évtizedekben… De egy csomó könyvnek valóban lába kél, kicsempészik vagy egyszerűen elfelejtik visszavinni őket az olvasóik – a jegyzett rekorder egy Emily Canellos-Simms nevű amerikai nő, aki a kölcsönzés lejártához képest negyvenhét évvel később vitt vissza egy könyvet.

És vannak „hivatásos” könyvtolvajok is, akik azért tulajdonítanak el ritka, értékes kiadványokat, hogy aztán értékesítsék őket a feketepiacon. És nemcsak könyvek tűnnek el, hanem sokféle, könyvtárakban tárolt ritka kincs is: térképek, fegyverek, híres emberek hagyatékából származó használati tárgyak is.

Amúgy nem feltétlenül a haszonszerzés motiválja a tolvajt, hanem például a rajongás…

Mint azt a Julia Schinghomes nevű nőt, aki ellopott egy csomó relikviát – köztük VI. György levelét –, amelyet Alan Turing édesanyja ajándékozott a dorseti iskolai könyvtárnak. Turing volt az a zseniális matematikus, aki társaival feltörte a nácik híres, megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, valószínűleg lerövidítve ezzel a háborút és megmentve rengeteg ember életét.

(Kétségtelen érdemei és kiválósága ellenére Turingot öt évvel a háború után meghurcolták, közszeméremsértésért elítélték a homoszexualitást tiltó brit törvény alapján, és kémiai kasztrációra kötelezték, amelynek részeként női hormonokat injekcióztak belé. Turing tudományos munkáját sem folytathatta, és 1954-ben, negyvenegy évesen a lángelme öngyilkosságot követett el. A törvény, amely alapján Oscar Wilde-ot is tönkretették, csak 2003-ban töröltetett el különben.)

No de visszatérve Schinghomesra, a tolvaj rajongóra: Turing hagyatékának egy részét (bizonyítványokat, okleveleket, leveleket) vitte el Dorsetből, majd érdekes módon köszönőlevelet írt a könyvtárnak, hogy hozzájuthatott ezekhez a becses kincsekhez. Egy részüket visszaküldte, más relikviákat felajánlott 2018-ban (több mint harminc évvel a lopás után) Julia Turing néven a Coloradói Egyetemnek. A tárgyakat azonosításuk után természetesen elkobozták.

A levéltáros, aki tizenöt éven át fosztogatta a könyvtárat  

Elfordul, hogy nem a látogatók, hanem a könyvtári dolgozók tulajdonítanak el értékes kincseket. Az egyik leghíresebb eset Pittsburghben történt. A Carnegie Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának korábbi levéltárosa, Greg Priore és tettestársa, John Schulman, egy helyi könyvesbolt tulajdonosa, idén januárban elismerte, hogy ők loptak el nyolcmillió dollár értékben könyveket, térképeket és egyéb nyomtatványokat az intézmény gyűjteményéből.

Olyan ritka kincsek kerültek hozzájuk, mint az egymillió dollár értékűre becsült Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica című könyv Isaac Newtontól, valamint egy egymillió-kétszázezer dollárra taksált XIX. századi atlasz. A tolvajok nem egyszerre vitték el a tárgyakat, hanem tizenöt éven keresztül mazsoláztak a könyvtár nyomtatványtárából, a levéltáros elemelte őket, antikvárius társa pedig az eladásért felelt. Boltjában, amely tíz perc sétára van a Carnegie Könyvtártól, negyven darab hiányzó könyvet találtak meg a nyomozók. Néhány kiadványt azonban messzebb kellett keresni, a négyszáz éves Biblia például Hollandiában bukkant elő, Newton Principiája pedig egy londoni könyvkereskedőnél tűnt fel.

Truman elnök gyémántos fegyverei

Nemcsak papíralapú kincseket raboltak már el a történelem folyamán könyvtárakból, hanem például díszes fegyvereket is. A Harry S. Truman Elnöki Könyvtár és Függetlenségi Múzeumból 1978-ban tűntek el azok a drágakövekkel kirakott aranykardok és -tőrök, amelyeket az elnök a szaúd-arábiai koronahercegtől és az iráni sahtól kapott ajándékba. A rablás miatt keletkezett kár nagyjából egymillió dollár volt, a tárgyak azóta sem kerültek elő.

Az elcsavargott elnöki portré

Franklin D. Roosevelt elnök hivatalos arcképének rejtélyes módon veszett nyoma. A képet tartalmazó láda a Washingtonból New Yorkba szállítás közben tűnt el, ma sem tudják, ellopta-e valaki, vagy baleset történt. Szegény könyvtárigazgató (az FDR Elnöki Könyvtár és Múzeumé) fogta a fejét, amikor észrevette,

hogy a nagy vezető 150 × 120-as portréja bizony elveszett útközben. Milyen kár, hogy ő nem ismeri a mondást, miszerint „Lepsénynél még megvolt”, bár nem valószínű, hogy humoránál lehetett, amikor felfedezte a hiányt.

Amikor a csontváz buszra szállt

A mai napig nem érti senki, miért lopta el három férfi az Ausztrál Városi Könyvtár kiállításának üveggyapotból készült csontvázát, amely eredetileg az Ortopédiai Társaság tulajdona volt és háromszáz dollárra becsülték az értékét. Tévékamerák rögzítették, hogy a tolvajok simán kisétáltak a csontvázzal az épületből, majd buszra szálltak vele. Soha nem került elő a kiállítási tárgy, és a rablás okát sem sikerült megfejteni.

Amikor a háromezer kilós szobornak lába kelt

Történt, hogy sok évvel ezelőtt (egészen pontosan 1969-ben) a Los Angeles-i Városi Könyvtár előtti placcra parkolót kezdtek építeni. Az építkezés alatt „valahogy” lába kelt egy bazi nagy bronzszobornak, az Írnokok kútjának. Senki sem látott semmit, és értelmezni sem sikerült ezt az esetet. Ötven évvel később egy arizonai antikvitásárus jelentette a hatóságoknak, hogy szerinte a szobor egyik része hozzá került. Kiderült, hogy igaza van. A férfi tíz évvel azelőtt vásárolta a robusztus alkatrészt egy nőtől, aki a kertjében tartotta. A szobor kétharmadát még mindig keresik.

A könyvmoly milliomos, aki szikével járt könyvtárba

2009-ben egy Farhad Hakimzadeh nevű igen gazdag férfit két év börtönbüntetésre ítéltek Angliában, mert bebizonyosodott, hogy azért járt könyvtárba (például a British Librarybe), hogy értékes antik, XVI–XVII. századi könyvekből ollózzon össze egy saját kollekciót. Száztizenkét kedvenc könyvét csonkította meg szikével. A hiányzó oldalak nagy részét megtalálták a lakásában. A férfi azt vallotta, hogy még a nászéjszakáján is felkelt, hogy gyűjteményét rendezgesse, akkora becsben tartotta a kincseket, de ez nem hatotta meg a bíróságot, lecsukták.

Tessék, tessék, állj elő a farbával: vittél már el te is ezt-azt könyvtárból vagy ragadtak nálad könyvek különösen hosszú időre?

Kurucz Adrienn       


Forrás: ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images