Az állatok szaporodása hálás téma, de nem mindenki tudja, hogyan lehet erről úgy beszélni, hogy az túlmutasson a fogalmakon. Katharina von der Gathen és Anke Kuhl azonban valami olyat alkotott, amilyet ebben a témában kell. Gathen szexuálpszichológus író, Kuhl pedig ünnepelt könyvillusztrátor Németországban. A könyvvel történt első találkozásom során nem foglalkoztam az általam ismeretlen szerzőkkel, azonnal a lényegre tértem, ami a tartalomhoz illő magatartás ebben az esetben. A szövegeket olvasva és az illusztrációkat nézegetve azonban arra lettem figyelmes, hogy folyamatosan mosolygok.

Olyan könnyed, játékos, puha nyelven szólal meg ez a nedves téma, hogy azonnal meggyőzött: erről nem csak hogy szabad így mesélni, hanem így kell mesélni.

Biztos vagyok abban, hogy ez a friss és boldog szöveg nagyban annak köszönheti hatását, hogy nők írták és nők fordították: a fordító, Győri Hanna és a szerkesztő, Vereckei Andrea remek munkát végzett. 

Az illusztrációk remekül kiegészítik a tömör, szórakoztató, de nagyon informatív szövegeket. Nagyon boldog vagyok, hogy a természetrajzi könyvekbe visszatértek a remek rajzok. Minden biológiával intenzíven foglalkozó ember tudja, hogy miért rajzolt és festett növényhatározóval és madarász könyvvel kell dolgozni: a grafikus olyan módon tudja megrajzolni az adott élőlényt, hogy abból sokkal többet meg lehet tudni az állatokról, növényekről, mint a legprofibb fotóról. Itt is ezt látjuk, ráadásul a beállított jelenetek és a hozzájuk fűzött kis szövegek elképesztően bájosak. A kihajtható oldalakon látható pompás hímvesszők és parádés puncik erre csak rátesznek egy újabb réteget. Zseniális.

A kötetben sokkal többről van szó, mint az állatok szaporodásbiológiájáról vagy az állatias szexről. Gathen bátran illeszt emberi tulajdonságokat az állati viselkedéshez, és ezt nagyon jól teszi.

Nem próbál a biológiai akadémiai szakzsargonban maradni, ugyanis nem doktori disszertációt ír, hanem ismeretterjesztő könyvet gyerekeknek és felnőtteknek.

A lehető legjobb történik az olvasóval: gyermeki módon csodálkozik rá az állatokra, olyan örömmel, ami azonnal szeretetet és megértést ébreszt az emberben, még akkor is, amikor a tengeri laposférgekről mesél. Hogyan lehetne nagyobb szimpátiát kelteni annál, mint amikor az egyes állati viselkedésben felismerjük magunkat vagy a szomszédot, az iskolai szülőtársat, esetleg a párunkat.

Az érzékszervek és az érzékek kapcsolata nem csak az állatvilágban ilyen látványos. A párválasztásban hatalmas szerepe van a látványnak, gondoljunk csak az ismerkedő fiatalokra vagy a paradicsommadárra! Ki ne látott volna szinkronban mozgó búbosvöcsköket a nyugdíjasok tánctanfolyamán? Nem csak az egypúpú tevék használják az illatokat csábításra, és a gibbon énekéhez hasonló hangok is kihallatszanak néha a karaoke-bárokból. Sokat megérthetünk a kiskamaszok viselkedéséből, ha a pézsmatulok vagy a mezei nyúl csatározásait tanulmányozzuk kicsit. Biztos lesz, akit bosszant, hogy az LMBTQ-propaganda már az állatvilágban is követőkre talált, de engem kimondottan lenyűgöz a nőstény futógyíkok szűznemzése, vagy az, hogy a hím oroszlánok között is vannak párok, akik egymáshoz vonzódva, közösen vezetik a falkát.

A könyv utolsó harmada a kicsikre való várakozás formáit, a világrajövetelt, a szülői szerepeket, a gyerekkori élményeket, a családi élet megannyi változatát mutatja be. Teszi ezt olyan szépen, kedvesen, hogy minden korosztály nyugodtan kezébe veheti, biztosan csak tanulni fog belőle, nemcsak az állatokról, hanem önmagáról is.

A könyvet elejétől végéig is lehet olvasni, szép íve van, de enciklopédikus felépítése folytán bárhol belenézhetünk, az előzmények nélkül is érthető minden szakasz.

A könyvet bevittem az osztályomba, a gyerekek egy pillanat alatt kapkodni kezdték egymás kezéből, és nagyon szépen kértek, hogy legyen egy példány az osztályban is mindig. Nem kérdés! Minden könyvszerzőnek ilyen sikert kívánok! 

A könyv remek kiegészítése lehet minden biológia-tankönyvnek, hiszen az ott leírt tananyagot írja meg teljesen közérthető nyelven, naprakész, teljesen korszerű tudást adva. Ott a helye minden könyvespolcon, még azoknak az embereknek a gyűjteményében is, akik elsőre nem gondolnák, hogy a paránybogár petefészke miatt érdemes könyvet vásárolni. Az állatokról szóló ilyen szeretetteljes tudás nagyban segítheti ugyanis azt a törekvésünket, hogy ezek a csudálatos lények fennmaradjanak. A szaporodásukról, utódgondozásukról jó tudni minél többet, hiszen a fajok kihalásától való félelem kevés ahhoz, hogy valóban segítsünk rajtuk, s közben magunkon. Ha elfordulunk, ha álszemérmesen azt gondoljuk, hogy ezt a lucskos, szaporodgatós ügyüket oldják meg a négy fal között, súlyosan tévedünk.

Erre mi nagyon is kíváncsiak vagyunk!

Kökéndy Ákos

A könyv a Kolibri Kiadó gondozásában jelent meg.