1. Orrturkálás az autóban (vagy bárhol máshol)

Utazás közben találkozom legtöbbször gusztustalan kalandokkal, amelyeket azért szívesen kihagynék.

Amikor az emberek autóznak, valószínűleg azt hiszik, láthatatlanok. Máskülönben nem tudom, hogyan fordulhatna elő, hogy – a lámpánál várakozó autósok közül – tízből egy sofőr egészen biztosan az orrát turkálja.

A múltkor belefutottam egy padon üldögélő pasiba, aki nem csupán az orrában bányászott, hanem – teljesen belefeledkezve az akcióba –, el is fogyasztotta annak tartalmát.

Egy méterre álltam tőle a kutyámmal, de láthatóan eszébe sem jutott, hogy ezt másképp is meg lehetne oldani. Utoljára a gyerekeimnél láttam ilyesmit, de ez már régen volt, mert megbeszéltük, hogy a fika bizony nem ennivaló, és a zsebkendő használata megelőzi azt, hogy egy kívülálló olyan gusztustalan akció szemtanúja legyen, amit nem szívesen néz végig.

2. Fogpiszkálás és ciccegés

Nyilván nagyon kellemetlen a fogak közé szorult ételmaradék, de ennél sokkal bosszantóbb, ha annak eltávolítását olyasvalakinek is végig kell néznie, aki egyáltalán nem kíváncsi erre. Pláne, ha végig is kell hallgatnia. Nem tudok jobb szót arra, mint amikor valaki a fogai közé szorult kajától a levegő és a nyála segítségével szeretne megszabadulni, mint azt, hogy cicceg.

Ha valakivel egy asztalnál ülsz, aki többször egymás után hangosan próbálja kiszívni, mondjuk, a húscafatot a fogai közül, az iszonyatosan idegesítő hanghatás.

Ilyenkor fel szoktam ajánlani a fogvájó használatát. Persze ezt is inkább a mosdóban, vagy legalább a szádat félig eltakarva kellene végezni. Mert az is baromi ciki, ha valaki önfeledten turkál a szájában, akár fogvájóval, pláne, ha anélkül, a körmével próbálja kifeszegetni azt a rakoncátlan falatot.

3. Körömápolás nyilvánosan

Most nagyon finoman fogalmaztam, amikor a körömápolás szót használtam. Ugyanis rengeteg olyan alkalom volt már az életemben, amikor valaki a villamoson simán előkapta a körömcsipeszét, és elégedett képpel szabadult meg az őt zavaró körmétől. Az a helyzet, hogy engem is zavartak a padlóra repülő szarudarabok. De az még bosszantóbb, amikor valaki az asztalnál ülve, kéjesen kaparássza ki a körme alól a koszt, és aztán zavartalanul elpöccinti a megszerzett zsákmányát. Köszi, de baromira nem szeretném látni. Ezt, ha lehet, légyszi, inkább otthon!

4. Csipázás

Persze, mindenki csipás. Legalább reggel. De napközben is összegyűlhet némi váladék a szemzugban. Nem kérdés, hogy meg kell szabadulni tőle, de semmiképp nem úgy, hogy annak mások is szemtanúi. Ha van rá mód, vonulj el valami félreeső helyre, és ne a kezeddel kotord ki a csipát, hanem legalább zsebkendővel, és lehetőleg ne a ruhádba töröld. Az elpöccintésről már írtam. Zsebkendő, tudod… eszközhasználat. Ez különböztet meg bennünket leginkább az állatoktól.

5. Fültisztítás

Na, itt most ismét nagyon eufemisztikusan fogalmaztam. Ha lehet, ne kapirgálj a füledben nyilvános helyeken. Otthon, reggel, a fürdőszobában persze nem árt áttörölni a füled, hiszen az sem szép látvány, ha ott csillog benne a sárga trutyi, de ne kényszerítsd embertársaidat arra, hogy szembesüljenek a füledben megbúvó fülzsírral.

Mert persze aki belefeledkezik az akcióba, az alaposan meg is tekinti zsákmányt, és aztán többnyire összemorzsolja, majd… igen, elpöccinti. Arról nem is beszélve, hogy utána ezzel a kézzel kapaszkodik a tömegközlekedési eszközökön. Brrr!

6. Arctisztítás

Igen, mindenkinek lehetnek pattanásai. De ezek eltüntetése sem a nyilvános terekbe tartozik. Sok embert láttam már közlekedés közben, aki módszeresen végigkurkászta a hajtövét, az állát vagy az orra mellett lévő területeket, és szórakozottan kapirgálta az arcán lévő kis gennycsomókat. Az még a jobbik eset, ha a végtermék zsebkendőben köt ki, de sokszor itt is az elpöccintés, morzsolgatás, ruhába való ujjtörölgetés lesz az akció vége. Gondolj arra, hogy nem egyedül utazol. Gondolj a bőröd egészségére. Bízd szakemberre a tisztítást, a kapargatással mély, nehezen gyógyuló, könnyen elfertőződő sebeket szerezhetsz, és kényelmetlen pillanatokat annak, aki ezt kénytelen végignézni. 

7. Emésztés

Tisztában vagyok azzal, hogy még a lepkék is finganak. (Vagy legalábbis van egy ilyen mondás.) És persze az emberek is, minden lénynek képződnek gázok a beleiben az emésztés során. Azt is tudom, hogy ezektől meg kell szabadulni. De nem a villamoson, sok-sok ember között. Ismeritek a rigmust: „Bölcs Salamon mondá vala: Hangos fingnak nincsen szaga. De amelyik sunyi-lapos, annak szaga irtózatos”.

Számtalanszor előfordult velem, hogy a tömött villamoson valaki jól odapörkölt egyet az orrom alá. Ilyenkor nincs hova menni, nem lehet ablakot nyitni, nagy kitolás az embertársaiddal.

Tudom, hogy sokszor sürgető a dolog, de akkor is meg kell várni, hogy ne legyenek körülötted emberek. Ha pedig, mondjuk, a munkahelyeden szeretnél megszabadulni a gázoktól, vonulj el a mosdóba, és ha gátolnak a hanghatások, húzd le a vécét, próbáld épp ekkorra időzíteni a gázok távozását. Utána pedig nyiss ablakot, használj légfrissítőt vagy gyújts egy szál gyufát. Mindegyik sokat segít abban, hogy az utánad jövőnek ne forduljon föl a gyomra a szagtól.

8. Tampon, betét, vécékefe

Kérlek, gondolj másokra is! Ha menstruálsz, ne dobd csomagolás nélkül a tárolóba a véres betétet, tampont. Nincs minden nyilvános vécében papír. Készülj rá, és legalább egy papír zsebkendőbe tekerd be a véres holmikat, mielőtt a tárolóba dobod őket.

Az utánad következőnek irtó gusztustalan érzés lesz szembesülnie a véres valósággal. 

Ha pedig nagydolgod végeztével azt látod, hogy vannak még maradványok a vécécsészében, ne légy rest! Használd a vécékefét.Te sem örülnél, ha mások szarát kellene nézned, amikor belépsz a mosdóba!

9. Csula

Nemrégiben pár kamasz csulázott a Széll Kálmán téren. Csak úgy. Szórakozásból. Az egyik majdnem leköpött, amikor előbukkantam. Nem voltam rest megállni, és megkérdezni, miért nem figyelnek arra, hogy itt sok ember jár. Csak röhögcséltek, és a vállukat vonogatták. Szerintem nem vicces. Persze, olykor tényleg „köpni kell, phű”, de semmiképp nem olyan helyen, ahol mást is eltalálhat a nyálad, esetleg megcsúszhat benne valaki.

Még rengeteg gusztustalan dolgunk van a látványos vakarózástól a csámcsogáson át a hangos böfögésig, de nem akartam mindenre kitérni, mert szerintem ennyi is pont elég ebből… Nem hiszem, hogy olyan nagy erőfeszítés volna bárkitől, ha minimálisan figyelne a környezetére, hidd el, egy kis tapintat csodákat tehet. Tégy hát te is csodát!

Ti milyen gusztustalanságtól akadtok ki a legjobban?

Both Gabi