Ha tél, akkor hó, eső, jég, meg amit még akarunk

Ha akkora szerencséd van, mint nekem, akkor az életed minden havazás után egy instant cardio edzéssé válik. Nem azon fogsz cseverészni a barátnőkkel, hogy mit kéne venni az IKEA-ban a leárazáson, hanem azon, hogy a műanyag és a fém hólapát között mi a különbség, és az OBI vagy a Praktiker adja-e jobb áron. Ha rám hallgatsz, műanyagot nem veszel. Törik. És akkor még nem csevegtetek a környezetbarát jégmentesítőkről! 

A hólapátolás lehetőséget ad számodra olyan dolgok megtapasztalására, amelyekre magadtól sosem gondoltál volna. Például, hogy miért nem jó, ha a térkövet nem tökéletesen illesztve rakják le. Illetve miért ordas nagy hiba lustaságból elsumákolni a lapátolást, mondván, hogy megvár. Nem, nem vár meg, viszont tömörödik és fagy, így nagyon sok munka lesz, mire újra eléred a „hótalan” állapotot. 

A városi lakásban élők sosem játsszák a Ki nyer ma? Te, vagy a hókotró? című játékot.

Nekünk viszont, ha nincs járda a házunk előtt, a kerítéstől számított egyméteres sávot kell hómentesíteni.

És ha nincs járda, hanem ott autóút vezet, akkor a kotró pont oda tolja a havat. Na, azt tessék visszalapátolni, különben jön a közterület-felügyelet és megbüntet. Vagy csak szimplán agyonlő. Ki van ez találva, kérem szépen. 

Bye-bye, tűsarok és társai!

Pomázt nem lehet elmaradott térségnek tekinteni, nálunk az utca is aszfaltozva van, ami egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint amilyennek tűnik, mert egy csomó utca csak messziről integet az aszfaltnak. Na, azok a lakók még jobban megszívják, mint én, mert nagyobb havazás után haza sem tudnak menni kocsival a hegyre. Így jár, aki kilátást akar. 

De a hó a sík felületű kertes részeken sem olvad el gyorsan, és ha mégis, akkor van helyette sár. Ami semmilyen cipőnek nem kedvez. El kell jutni a kocsihoz vagy a járműhöz, amivel közlekedsz. Ehhez pedig nem praktikus a tűsarkú, a csodás velúrbőr csizma meg a többi szépség. Ehhez a bakancs meg a vastag talpú csizma a nyerő.

Én váltócipővel közlekedem, akárcsak az amerikai filmekben a csajok. Csak én egyáltalán nem érzem menőnek. 

Beázott tető, elfagyott csap és a többiek

Hacsak nem egy frissen felújított házban élsz, akkor a tél pontosan meg fogja mutatni, hol vannak a házad gyenge pontjai. Például félrecsúszik egy cserép, és te reggel arra lépsz be a nappalidba, hogy helyes kis cseppekben esik rád az eső. Vagy épp ázik a plafon. Egyik sem vicces, még ha első hallásra nem tűnik is annyira drámainak. Majd rájössz, amikor nekiállsz tetőfedőt keresni! 

A másik gyakori panasz télvíz idején, hogy elfagy a kerti csap. Na, jó, ha valaki olyan hülye, hogy elfelejti vízteleníteni, akkor magára vessen – kommentálnák a Facebookon empatikus és megértő polgártársaink, pedig egyáltalán nem biztos, hogy te vagy a hülye. Nálunk például a falban futó csap gondolta meg magát, és alkotott egy álomvilágot éjszaka. Már csak az a nagy kérdés, hogy ez nekem mennyibe fog kerülni? 

Gáz és egyéb számlák

Ha valaki lakásban él, akkor egyrészt, jóval alacsonyabb rezsivel kell számolnia, másrészt megvan az a helyzeti előnye, hogy egy-két oldalról lakások veszik körül, amelyek melegítik. Azok viszont, akik házban élnek, vagy vadul szigetelnek, vagy sok pénzük van.

Aki most akar szigetelni, az két dologgal fog szembesülni: 1. baromi sokba kerül, 2. nincs is rá ember, mert mindenki el van havazva fél-egy évre előre. De ha már van szigetelés, akkor is meggondolja az ember, hogy szeretne-e 24 fokban, trikóban rohangálni, vagy jó lesz pulóverben is, ha azzal húszezer forintot spórol havonta.  

Közlekedés

Elárulom, mínuszokban várni a HÉV-re nem valami vidám kaland. De a buszra, vonatra, vagy bármi másra sem. Ha nem a város közepén élsz, jó eséllyel sokat kell közlekedned, mire eljutsz a barátaidhoz, akik – veled ellentétben – nem értik, miért jó elköltözni a belvárosból. Így az életed egy része azzal telik, hogy tömegközlekedsz, vagy P+R parkolók után vadászol, és a programokat is úgy szervezed, hogy elérd az utolsó járművet. Ez különösen télen húsbavágó, ami ellen csak annyit tehetsz, hogy alaposan kiismered, melyik megálló szélvédett, és hol van egy hely, ahol pont ihatsz egy kávét/üditőt/felest, amíg megérkezik a következő jármű. 

Ha kerted és kutyád is van

A nagy hóban csodás hobbi kakát szedni.

Nem vicc, a nyári állapotokhoz képest tényleg jobb annyiban, hogy keményre fagy, és a hóban könnyen észre is veszed – nem úgy, mint amikor simán belelépsz a fűben. És igen, erre elvileg megoldás a sétáltatás, de az én kutyáim a rendszeres séta ellenére is ürítenek a kertbe. Ez van, marad a szarszedés. 

Rossz levegő

Bár sokak számára szempont a jó levegő, lehet, hogy ebben vidéken is csalódniuk kell. És ezt nemcsak én mondom, hanem a Levegő Munkacsoport munkatársai is. Nálunk például (de sok más településen is) bizonyos időközönként lehet kerti hulladékot égetni. Ezáltal Pomázt minden hónap első hétfőjén átjárja a penetráns szag, ami minden háziasszonyt arra sarkall, hogy hétfőnként ne teregessen a kertben. A hónap többi napján a vegyes tüzelésű kazánok biztosítják a „jó” levegőt, amibe minden, de tényleg minden belekerül. Laminált parkettától a régi ajtókeretig a műanyag palackokon át a ruháig. De ha véletlenül csak fa kerül bele, az is sokkal károsabb, mint a gázfűtés. Nem ragozom, mit jelent ez ránk nézve, el lehet képzelni. 

Persze a sok fanyalgást kellőképpen kompenzálja a tyúkjaim kapirgálása a hóban, a csöndes, hótakaróba burkolózott utcák látványa, a hóvirágok megjelenése, a kerti sütögetések, hogy nem hallom a fal túloldalán a szomszédot, vagy az, hogy csak a flexek zaja veri fel az embert kora reggel a villamos helyett.

Egyszóval, ha szeretsz sokat melózni az otthonodért, akkor kertes házban élni csodálatos. 

És ha úgy érzed, ennyi minden sem tántorított el a kertes házban való éléstől, olvasd el, mi vár rád tavasszal, illetve, hogy hogyan képzeltem el a kertem, és ehelyett mi lett belőle. 

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció