Bevallom őszintén, hogy én egy szemét, hálátlan dög vagyok, amiért a fönti hír hallatán egyáltalán megfordult a fejemben az, hogy milyen lenne a világ férfiak nélkül. Legalább csak egy hétre. Várjatok egy kicsit... most mélységesen el is kell szégyellnem magam, úgyhogy letérdepelek ide a sarokba, arccal a fal felé, és szánakozom-bánakozom ezen az abszurd, aljas és arcátlan gondolaton. Magam sem értem, hogy lehetek ilyen, de esküszöm, jó sokáig térdepelek majd itt a cikk megírása után is, hogy bűnbocsánatot nyerjek ezen alantas gondolatomért.

Először is szeretném elmondani, hogy én tényleg – de őszintén – nagyon szeretem a teremtés koronáit.

Erre tudok bizonyítékot is mutatni nektek: itt van, olvassátok el. Sőt, sosem vetemednék olyasmire, hogy kétségbe vonjam elvitathatatlan képességeiket (ezt Kormos Anett kolléganőm is megírta) és létfontosságú szerepüket az utódlásban.

Ugyanakkor azt is előrebocsátom, hogy szexista vagyok, sőt, még szemtelen is, ugyanakkor vicces egy kicsit sem, de vállalok minden vádat, csak hadd mondhassam el nektek, milyennek képzelem el a világot a hímneműek nélkül. Csak egy hétig, természetesen. Aztán persze mindent ordítva-bőgve visszacsinálnék...

De addig is, szerintem a következő hat dolog történne, ha nem lennének férfiak a világon: 

1. Csökkenne a hazugság

„Nem minden férfi hazug. Például az, amelyikről nem derül ki!” – tartja a mondás. De mivel ez egy mondás, nem tudom, mennyire kell komolyan venni. Ha Kardos nagyanyám mondta volna, akkor tuti igaz lenne, de az én megboldogult, hűséges, halk szavú nagyanyám sose mondott volna ilyesmit a férjurára. Soha! Ha pedig visszatekintek szerelmeimre, akkor csupa hűséges férfit látok. Ha körbenézek most, na, hát akkor is. Hahaha! Azt is csak hallomásból tudom, hogy egyszer egy férfi hazudott a feleségének. Na, meg azt is csak hallomásból tudom – mert ilyen velem sose történt –, hogy a férfinek, aki éppen egy nőnek udvarolt, nincsen élettársa. Pontosabban elfelejtett róla szólni, úgyhogy ez végül nem is hazugság, csak hiányos történetmesélés, az meg nem ugyanaz. Szóval itt már szépen bebizonyítom, hogy a férfiak nem is hazudnak, de akkor belém üt az istennyila, hogy most meg én hazudozom itt nektek, úgyhogy ne vegyetek komolyan, mindennek az ellenkezője igaz, vagy még az se. Már nem tudom.

2. Csökkenne a hűtlenség

Hallottatok már olyan férjről, aki megcsalja a feleségét? A hátsó sorokban magasan nyújtózkodnak. Egyetlen lehajtott fejet sem látok. Sajnos én majdnem csak olyanról hallottam. Szomorú tapasztalások, de ez van. Természetesen olyanról is tudok, hogy a nő a hűtlen, szóval a nők között is van egy csomó nem rendes ember, nem akarnám én magunkat felmenteni, na meg a hűtlen férfi sem egyedül lép félre, hanem ahhoz kell egy másik nő, aki ugyanannyira nyakig benne van a dologban. Éppen ezért is mondom, ha egy hétre eltűnnének a férfiak, ugrásszerűen csökkenne a hűtlenség is, legalábbis abban a világban tuti, amit most elképzelek.

3. Csökkenne a féltékenység

Ugyan, kire lennénk féltékenyek? Ugyan, kivel rivalizálnánk, amikor nem volna célja, értelme? Ugyan, mi értelme volna a cicaharcnak? Semmi! Ugye, hogy semmi! Nem volna második, meg harmadik, meg negyedik nő. Csak nők volnának, egyenrangúan, önállóan, szeretetben, békességben. Kötögetnénk, tollasoznánk a kertben, vajat köpülnénk, meg minden ilyesmi. De jó lenne! Egy hétig!

4. Csökkenne a szépségipar befolyása

Valamikor régen egy férfi kitalálta, hogy a nő így szép, meg úgy szép, és akkor aztán annak kutyaúristen, de úgy kellett lennie. Ezért a nők évezredekre visszamenőleg képesek voltak összenyomorítani a lábfejeiket, hatalmas vaskarikákat illeszteni a nyakukba, fűzőket hordtak, hánytatták magukat, manapság meg koplalnak, dermabrázióra járnak, hősugárzós lófaszban tekernek, tépkedik a szőrüket, szemöldöküket, meg isten tudja még, mikre képesek, de az egész biztos, hogy megszámlálhatatlan ideje, elképesztően sok mindenre, csak azért, hogy tessenek a férfinak. (Nem mindenki, és nem mindenki pont ugyanúgy, de nem tudom, észrevettétek-e, ez egy köcsög, általánosító lista). Ha nem volnának férfiak, olyan boldogan masíroznánk egy szál pendelyben, mint amikor nagyanyám ágyában ugrándoztam megbolondult süldő koromban az esti ima előtt. 

5. Nem lennének szappanoperák

Mert ki az anyámért sírna Ruth és Rachel, kiért tekeredne az oszlopra kínjában Isaura, kit nem látna megboldogult vakságában Esmeralda, ki miatt szenvedne Hürrem? Férfiak nélkül a szappanopera műfaja nem létezik. A világ pedig több lenne eme műfaj nélkül.

6. Csökkenne az erőszak

Se háború, se nemi erőszak, se éhínség nem volna, vagyis nem annyi. Mert ahol nincs háború, ott a béke, ahol a béke, ott a boldogság, ahol a boldogság, ott a gazdagság. (Ejj de szép volt ez.) Ebbe beletartozik az is, hogy ha a világ vezetői nem szaros, erőszakos, taknyos oviskölykök volnának (Putyin, Kim Dzsong Un, Trump), hanem erős, édes nők, akkor mennyivel királyabb volna minden. (Persze régebben már volt példa véres kezű uralkodónőkre is, de az jó régen volt, és ez ma amúgy meg a törpediktátorok kora, nem tudom, észrevettétek-e.)

Természetesen a világ férfiak nélkül egy kis ideig (amíg meg nem szokjuk) igazán szomorú hely lenne. Na, de ki ne bírná ki azt a fél órácskáig tartó búslakodást?

Szentesi Éva