Napozzunk!

Mondjuk, nem szeretek napozni, sőt, kifejezetten rosszul leszek tőle. Ha tartósan napfény ér, én az izzadós, pihegős részt átugorva, azonnal a hőguta tüneteit produkálom, pánikban kapkodok a szívgyógyszerem után, és rövid időn belül elájulok. Hogy ezt megelőzzem, beugrom egy kád hideg vízbe úgy röpke fél órára, és akkor nem arcolok bele a levesbe, de garancia sosincs. Aranybarnára sem sülök, hanem azonnal szép pirosra – minek itt fokozatokkal vacakolni? Így ha velem napozol, kenegeted magad a bronzosítóval, csillogsz, csúszol, barnulsz, nyújtózol, tutira begyűjtesz egy csomó segítőkész hímnemű egyedet – talán vízimentőt is! – akik melletted megpróbálják feléleszteni alélt testemet.

Nézzük a többieket 

Ugyan, mind ezt csináljuk. Ha kiérünk a strandra, akkor persze figyelembe vesszük a víz hőmérsékletét, az árnyékos helyeket, a tömeget, megkeressük a legközelebb eső vécét, de amivel üres óráinkat eltöltjük, ami strandbéli főfoglalkozásunk, az más nők stírölése, és összehasonlítgatása. Nagyokat nevethetnénk azokon, akik nálunk kövérebbek, alacsonyabbak, kopaszabbak, szőrösebbek, több gyereket hordtak ki, vagy csak simán rosszul választottak fürdőruhát. Szánakozó, ám örömmel teli pillantásunkat (én szebb vagyok, jaj de jó!) napszemüveg mögé rejtenénk – ha nem lennék alapból szemüveges, így rajtam mindenki látni fogja, mit gondolok, rajtad viszont nem.

Feszítsünk!

Miután már mindenkit háromszor megnéztünk, és képzeletbeli átalakító show keretében tökéletessé is formáltunk, jöhet a saját testünk. Órákig tudom türelmesen hallgatni, milyen típusú fürdőruha passzol az alakodhoz, a szemed színéhez, az idei trendekhez, miközben én lazán az aznapi fehérneműmben tolom, vagy előbányászom a hat évvel ezelőtt vásárolt „mindenre jó” típusú fürdőruhámat. Nem kell azon aggódnod, hogy túlöltözlek, vagy hogy szebb a hajam – hullik – , a sminkem – nem sminkelek – az alakom – striából készült kisnadrágot viselek null huszonnégyben, szklerodermám van, azaz kellemesen foltos az egész testem, a fenekemen lévő hájjal kibélelhetnék a mellem, és csokipocakom van. A pasik tuti, hogy nem engem néznek majd, hanem téged, én leszek az előtte, te az utána, és még csak rosszul sem érzem tőle magam. Tőlem nem hallasz olyan sopánkodást, hogy „ó, bárcsak ilyen meg olyan lennék, nézd azt a szőkét, istenem!”, és a szőrtelenítés kínjait sem ecsetelem unalmas órákon át. Mert pont leszarom. Miközben a férfiak riadt tekintettel méregetik a lábamat, te az orruk alá dughatod frissen borotvált virgácsodat, amire ráírtad a számod. Tökéletes.

Ússzunk!

Bár alapvetően nem ezzel a céllal érkeztünk a strandra, azért muszáj megmártózni. Miközben te a frizurádra ügyelve elegáns mellúszásban mutatod meg, mire tanított Kati néni másodikban, én futkosok, fröcskölök, spriccelem a vizet, bukfencezem, hableányosakat ugrom – ne aggódj, csak én érzem magam annak – sikongatva vágok neki a hullámoknak, telemegy a szemem vízzel, folyik rólam az iszap, a hajam csimbókokban lóg, a melltartóm szivacsából ömlik egy új folyó. Én vagyok az, aki hatodszor is lefordul a matracról, vízilovaglás céljából elcsórja a gyerek felfújható cápáját, vagy megpróbál beleférni a hároméveseknek tervezett úszógumiba. Miközben komplett hülyének tűnök, és gödrökbe lépek, meg iszapvárakat építek, te hattyúként siklasz, időnként kimentesz a matrac alól, begyűjtve az elismerő pillantásokat. Ígérem, még csak nem is fröcskölök.

Együnk!

Simán felállhatsz a plédről (oppardon, trendi strandmatracról), titokban megigazítva a fürdőruhád, és tudva tudván, hogy minden férfi téged néz, modellként lejthetsz a büféig, ahol ízléses ételeket falatozhatsz, közben ismerkedve a helyiekkel. Én ültömben előveszem a hátizsákomból a szendvicsemet, a jeges vizemet, és nagyokat harapva dicsérem a kertünk terméseit. Nem konkurálok a vonulásban, nem eszem el előled a fagyit, és még azt sem sorolom fel, milyen betegségeket kaphatsz el a strandkajáktól. Hümmögve ülök, miközben előtted sorban vonulnak a hódolók, én úgysem érdeklem őket, ez nem álszerénység részemről, hogy te jobban érezd magad, veszek helyetted naptejet, óvszert, hányáscsillapítót, körömlakkot, bármit, be is kenlek, elkergetem a darazsakat, így te végig tökéletesen barna, kipihent, csábításra kész és gyönyörű lehetsz mellettem.

 

Fenyvesi Zsófi