Azért azt gyorsan szögezzük le, hogy ezek a tudományos eredmények csak első hallásra tűnnek nevetségesnek. A fantasztikus adatok beférkőznek az agytekervényeimbe, hogy homlokráncolva tűnődjek utána napokig: tényleg így lenne...?

Na, de lássuk a díjazottakat és csodálatos kísérleteiket!

Vizelet

A fizikai Ignobel-díjat az a georgiai kutatócsapat kapta, akik az emlősök vizelésének egyetemes időtartamát vizsgálták meg kellő alapossággal, azaz konyhanyelven szólva, arra voltak kíváncsiak, ki mennyi ideig pisil.

Hosszas elemzés után arra a konklúzióra jutottak, hogy... (most egy kis dobpergést kérek)...

minden három kilónál nagyobb emlősállat – legyen az tehén, elefánt, ember, vagy kecske – 21 másodperc alatt üríti ki a húgyhólyagját.

Hogy ezek után az én gyerekeim mi a bánatos francot képesek annyi ideig a vécén csinálni (főleg akkor, ha reggel sietnénk az iskolába), azt a jóisten se tudja. De a következő alkalommal, amikor órákra eltűnik valamelyik a mellékhelyiségben, tuti, hogy az orra alá dugom a tudományos adatokat.

Kenőpénz

A közgazdasági Ig-díjat a bangkoki rendőrség kapta, akik forradalmi megoldással próbálják visszaszorítani a korrupciót: pénzzel jutalmazzák azokat a rendőröket, akik nem fogadnak el kenőpénzt a szabályszegő autósoktól. Arról sajnos nincs információnk, hogy a rendőrök becsületessége bemondásos alapon, vagy vakteszteléssel derül-e ki...

Csókcsata

Az orvostudomány Ignobelét az a japán és szlovák kutatópáros kapta, akik a szenvedélyes csókolózás orvosbiológiailag jótékony hatásait vizsgálták.

Kapargassuk csak le erről az információról a tudományos maszlagot! Na, mit kaptunk? Egyetemi pénzen finanszírozott, forróvérű csőrözést!

És ezzel gyorsan sutba is dobhatjuk az uncsi fehér köpenyes professzor idejét múlt sablonját.

Sorozatnemzés

Őszintén szólva a számtan sohasem tartozott az erősségeim közé, de ez csak azért van, mert eddig rosszul magyarázták, ezt most már szentül hiszem. A bécsi egyetem tudósai matematikai fogásokat alkalmazva próbálták kideríteni, hogyan volt képes Vérszomjas Iszmáil marokkói szultán 1697 és 1727 között 888 darab gyereket nemzeni. A téma, lássuk be, nemcsak hihetetlenül izgalmas, de még Ignobel-díjra is érdemes!

Méhcsípés

A rovar- és élettan kategória nyertese a saját testét sem röstellte feláldozni a tudomány oltárán, ezért szerintem teljes joggal vehette át az Ignobelt!

Michael L. Smith tüchtig módon megcsípette magát 25 különböző helyen a méhekkel azt kutatva, hol a legfájdalmasabb. A válasz pedig: az orrcimpán, a felső ajkon... és a pénisz tövénél.

(És most hagyok időt, hogy egy kicsit eltűnődjetek, hogyan is nézett ki ez a kutatás élőben...)

Vakbél

A gyógyászati diagnosztika díját Diallah Karim csapata vehette át, akik bebizonyították, hogy a fekvőrendőrön való áthaladás jóval fájdalmasabb, ha az illető vakbélgyulladásban szenved (mármint a sofőr, nem a rendőr). Azt persze nem tanácsoljuk, hogy bárki is kizárólag lakóövezetekben való cirkálással diagnosztizálja magát, mindenesetre kezdjünk el gyanakodni, ha a kátyús-huppanós útszakaszokon éles nyilallást érzékelünk.

Hm?

Az irodalom Ignobelét az a holland kutatócsapat kapta, akik megállapították, hogy minden nyelven létezik az a kifejezés, hogy: „Hm?” Ühümmm!

Csirke farhát

Akár a legmókásabb kutatás díját is megkaphatta volna a biológia kategória chilei győztese, Dr. Rodrigo Vasquez, aki arra a döntésre jutott, hogy ha egy csirke fenekébe súlyozott műfarkat illesztünk, akkor később úgy fog járni, mint egy dinoszaurusz.

(Mondjuk, ha az én seggembe illesztene valaki bármit is, valószínűleg nagyon gyorsan átvedlenék vérszomjas T-Rexé. Csak szólok.)

Fiala Borcsa