Csapatépítés a parton

Amint azt nemrég megírtuk, csapatépítő strandolást tartottunk a Lupán. Szerkesztőségünk tagjai eltérő vehemenciával vetették bele magukat a parti élvezetekbe, de még azok is nagy megfejtésekbe’ voltak, akik nem merészkedtek a vízbe.

„Rendeltem hét hosszúlépést. Mondjuk, nem tudom, kinek. Szerintem magamnak.” (Gazsi a bárpultnál)

 

Csepelyi: Amióta szingli lettem, lefogytam.
Gazsi: Hogyhogy?
Csepelyi: Nem tudom. Véletlenül. De hát lépést kell tartani, Gazsi.
Noja: Hát, én is ezt mondom, csak aztán mindig szembejön egy jégkrém.

Kerepeczki Anna: Tényleg! Gazsi ígért nekünk fagyit a Lupán, és nem kaptuk meg!

Szentesi: Na, hát a Gazsi elég sok mindent ígért a Lupán…

Ismeretterjesztés level egymillió

Az a jó abban, hogy ilyen sokfélék vagyunk, hogy egymást is bármikor meg tudjuk lepni néhány új információval. Ki-ki más-más területen képes elkápráztatni a többieket, akik persze néha nem egészen úgy reagálnak a tudásra, ahogyan azt az ember elképzelni. Íme, néhány a kedvenceimből.

Domi: Giardias volt a kutya, de már jól van.
Szentesi: Hogy micsoda?
DTK: Az egy betegség.
Szentesi: Giardia… Egy kurva kemény rockzenekarnak hangzik.

Borcsa: Axolotl? Az micsoda?
Flóra: Egy szalamandraféle. Nagyon cuki.
Borcsa: De ehető?

Életünk egy-egy mondatban

Mondhatnánk: no comment. De azért kommenteljetek rá nyugodtan! 

„Szirupos, nyálas tündérmese, amit meghatároz a bélműködésem.” (Szentesi élete egy mondatban.)

„Sanyi, nem azért vagy itt, hogy szeressenek.” (DTK realista útmutatója új munkatársunknak.)

„Igazából rájöttem, hogy nekem ez az életem. Hogy van egy csávóm, aki fotóz engem.” (Szentesi)

Dorka: Milyen diplomatikus vagy!
Borcsa: Képzeld, ezt még sose mondták rám!

Csepelyi: Benne van egy kaktusztüske a mellemben.
Bogi: Szerintem ezt mi nem is akarjuk tudni, hogy történt.

Szerkesztési dilemmák

Az ember nem is gondolná, hányféle szempontot kell figyelembe venni, amikor értekezleteken összeállítjuk az adott heti cikkek rendszerét. Nem mindegy ám, mi mikorra kerül, sőt, még az sem, mi előtt – vagy után. A táblázatot pedig néha nem is olyan könnyű feltölteni. Mutatom:

KAD: Nem ad cikket a héten, mert külföldön van…

Szentesi: És? Akkor nem tud írni?

DTK: A héten írok egy cikket. Tom Cruise-ról. Ilyen mély témával terveztem visszatérni.
Radi: Hát, elég mély

 

Dorka: Az lett az utolsó aznapi anyag. Mert azon gondolkodtam, hogy tök komolyan, szépen megírt egy cikket, és akkor én azt a fingás elé vagy után rakjam be?
Csepelyi: Így legalább lesz lecsengése.
DTK: Mondhatjuk, kifingtunk a nap végére.

Dolgok, amik csak értekezleten hangzanak jól – vagy ott sem

Az egyik leggyakoribb humorforrás a szerkesztőségünkben, amikor a kontextusukból kiragadott, önmagukban nagyon bizarr vagy akár morbid dolgok röpködnek a légtérben. Nem ritka, hogy csak a becsapódáskor jövünk rá, pontosan mennyire is hangzik szarul valami…

„Ma csinálom a tökéletes gyilkosságot…” (Dián Dóri)

Dorka: Hogy kivel akarsz interjúzni?
Szentesi: A professzor úrral.
DTK: Tudod, aki már két kollégánkat látta belülről!

„Mozgássérült óvodás? Jaj, az nagyon jó lenne!” (Amikor kicsit túlságosan is megörülsz egy témaötletnek.)

Borcsa: Dickpic?
Domi: Készítem!

Radi: Menstruálok ma délután…
DTK: Az életközepi válság meg jövő héten jön.

– Kicsik mellett nehéz, nagyok mellett nincs.
– De hát mire nagyok lesznek, már nincs is házastársad, akivel szexelhetsz…

(Szakértőink elemzése a szex a gyerek mellett témakörében.)

 

Csepelyi Adrienn