Mielőtt lekapnánk a nejlonharisnyát – mikor vettük egyáltalán fel?

  • A nejlonszál feltalálója, Wallace Hume Carothers a Harvard szerveskémia tanárából lett a sok mindent gyártó DuPont vállalat alkalmazottja, mert közel kétszer annyi fizetést ajánlottak neki.
  • Állítólag a mesterséges „selyemszál” kutatásába a hobbija miatt kezdett bele – megunta, hogy a selyem horgászzsinór folyton elszakad. Ebből annyi biztosan igaz, hogy szeretett horgászni, de egyébként a hivatalos verzió szerint kifejezetten kapta ezt a feladatot.
  • Carothers depressziós volt, a nejlonszál kifejlesztését meg is szakította a betegsége miatt, mivel kezelésre szorult. Időnként visszatért a munkába, de végül a nejlonszál szabadalmaztatása után nem sokkal öngyilkos lett. (És a lánya születését sem élhette meg.)
  • A DuPont cég 27 millió dollárt költött a polimerkutatásra, aminek az eredménye a nejlon szál lett – de később több milliárd dollár hasznot hozott.
  • 1940-ben kezdték el árusítani a nejlonharisnyákat, négy nap alatt négymilliót adtak el belőle, pedig egy darab egy átlag amerikai egyheti fizetésébe került (pontosan 200 dollárba).
  • Több eredettörténete van a nejlon névnek, a gyártó cég szerint (DuPont) az egész a „no-run” vagyis „nem fut (fel)” kifejezésből indult, ami már csak azért is vicces, mert amúgy felfut.
  • Régebben, amikor, ugye, egyheti fizetés volt egy nejlonharisnya (sőt, Magyarországon nem is lehetett csak úgy boltban venni), akkor sok szemfelszedő dolgozott, mert a kiszakadt harisnya nem a kukában végezte, hanem elvitték megjavíttatni. Budapesten elvileg már csak egyetlen szemfelszedő működik ma, őt ITT találjátok.

Mit viseltek a nők a nejlon előtt?

Szőtt harisnyát már a XVI. század előtt is viseltek a nők, aztán az 1590-es évektől a kötőgépek megjelenésével jöttek a gyapjú, vászon és selyemharisnyák, amelyeknek már akadt esztétikai funkciója is, de azért az alapvető cél a láb melegen tartása volt. A divatharisnyák még a nejlon feltalálása előtt elterjedtek, már az 1920-as években is léteztek színes selyem vagy műselyem harisnyák, amiket már nem fedett hosszú ruha. Ekkor a szép láb hangsúlyozása is a harisnya célja volt, ami még inkább elterjedt a nejlon megjelenésével. Mert egy jól megválasztott harisnya amúgy tényleg öltöztet (és vetkőztetésre csábít).

Mi van akkor, ha lekerül a nejlonharisnya?

És akkor a kis történeti kitekintés után elérkeztünk a csodás találmány egyetlen hátulütőjéhez, amiről nem annyira szokás beszélni.

Pontosan arra gondolok, hogy bizonyos testrészek szellőzetlen plasztikholmikba csomagolásra nem éppen szagmentes vállalkozás. Khm. Sem a láb, sem a punci tekintetében.

Éppen ezért, nem minden esetben ajánlott a viselése, még akkor sem, ha egyébként nyilván felnőttek vagyunk, és mindenki tudja, hogy nem közvetlenül fürdés után semminek nincs olyan illata, mint közvetlenül fürdés után. Mert azért érződik, ha olyan ruhát viselsz, ami nem légáteresztő. Így nem marad más lehetőség, mint megválasztani az alkalmat, amikor mégis megéri nejlonharisnyát húzni. Ha pedig megtesszük, akkor azért tehetünk érte, hogy a lehető legillatosabb maradjon minden: a lábat érdemes egy kis levendula (vagy bármilyen más) olajjal bekenni, fehérneműből praktikus pamutot választani a nejlon alá, hogy az érintkezzen közvetlenül a testünkkel és ha mégis úgy alakul, hogy nincs lehetőség rögtön tisztálkodni, miután lekerül a harisnya, akkor legalább egy intim törlőkendővel érdemes kicsit javítani a helyzeten.

via GIPHY

És bár ez a nejlonharisnya, egészen pontosan a sok tekintetben kettős érzéseket keltő nejlon szabadalmaztatásának az évfordulója, azért szeretném megjegyezni, hogy ma már igazán szép pamut harisnyák is léteznek, szóval érdemes legalábbis váltogatni.

Így bánj a harisnyáddal, ha sokáig szeretnéd viselni!

Mint nagyjából minden, a nejlonharisnya is azt szereti a legjobban, ha kézzel mosod. Ha te viszont nem ezt szereted a legjobban, akkor annyit mindenképpen megtehetsz, hogy mosózsákba vagy egy párnahuzatba zárva megóvod attól, hogy mosás közben a többi ruhád kiálló részei kárt tegyenek benne. Ha a már korábban említett szagproblémákat szeretnéd minimalizálni, az a legjobb, ha ecettel öblíted (ez a többi ruhád esetében is szuper), sok helyen az almaecetet ajánlják öblítésre (én simát szoktam használni).

Bár tök alap, de én is csomószor elfelejtem: érdemes leékszerezni a kezed, mielőtt nekiállsz harisnyát húzni, mert nincs annál bosszantóbb, mint amikor a felhúzás pillanatában lyukasztod ki.

Egyébként is célszerű mérsékelni a kiálló biszbaszos ékszereket harisnyaviselés esetén, olyankor jobb egy látványos fülbevaló, azzal nehéz kárt tenni a nejlonban (hacsak nem rendszeresen a nyakadba kapod a lábad).

via GIPHY

Mielőtt kidobnád a lyukas harisnyát

Amellett, hogy a farsang utolsó napjaiban még jó jelmezkiegészítő lehet egy lefokozott harisnya, több más dologra is használható. Például, ha gyerekeid vannak, akik mindenféle lehetetlen helyeken veszítenek el apró kincseket, akkor egy porszívóra feszített harisnyával kiszabadíthatod őket, anélkül, hogy utána át kellene kutatnod a portartályt. Sőt, ha már por, a műanyagból készült harisnya szinte vonzza a port, úgyhogy szuper törölgetőrongy válik belőle. Ami tök jó, de azért sejthetitek, hogy én nem a csodás porvonzó képessége miatt rajongok a harisnyákért.

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Tverdohlib