Már többször is meséltem egy titkos, zárt anyukacsoportról, ahol nyíltan és tabuk nélkül lehet beszélgetni a szexről. Megkérdeztem a tagokat, hogy van-e esetleg valami téma ötletük a SZEX rovatba, és többek között bedobták, hogy érdekes lenne arról többet megtudni, hogy ki mire gondol szex közben. Le is csaptam a javaslatra, és kiraktam a kérdést ott is, az Instámon is, és komolyan mondom, a múltkori undorítótörténet-gyűjtés után azt hittem, már nem érhetnek meglepetések a beérkező válaszok mennyiségét illetően, de attól, hogy pár perc után már hiába görgettem, nem bírtam az aljára érni, leesett az állam. 

Ami elég világosan kiderült nagyon hamar, hogy két fő csoport van.

Akik nem értik, miért is gondolnánk bármire szex közben

„Mire gondolnék? Hát semmire!”

„A szexre, mi másra?!”

„Ha gondolsz közben valamire, már régen rossz!” 

„Én csak élvezkedem, gondolkodjon a rosseb.”

És vannak a gondolkodók

Hogy ki miért kalandozik el, és egyáltalán merre kanyarodnak azok a gondolatok, az változó. 

Az élvezethalmozók

Az, ha valaki szex közben fejben máshol (is) jár, nem feltétlenül azt jelenti, hogy a partnere béna az ágyban. Egyszerűen csak vannak, akiknek a tökéletes élményhez elengedhetetlen az a bizonyos cseresznye a hab tetején. Ám az, hogy kinek mi a cseresznye, na az az igazán izgalmas.

„Azt képzelem, hogy egy szexi jelenet vagyunk egy szép filmben. Nem pornóban!”

„Pornóra gondolok.”

„Ha nagyon jó, akkor gyakran színek és geometriai formák jelennek meg, mint valami buliban.”

„Gyakran gondolok arra, hogy valaki néz minket közben.”

„Hetero csaj vagyok, de cicikre szoktam gondolni.”

„Hogy a párom valaki mással csinálja, én meg nézem.”

„Pszichedelikus formákra, színekre.”

„Számítógépes játékra. Mintha ott lennék a pályán.”

„Gyakran valami középkori kastély beltere jelenik meg a fejemben.”

És persze vannak, akik konkrét embereket képzelnek maguk mellé. (Alá. Fölé. Mögé. Satöbbi.) 

A teljesség igénye nélkül a leggyakrabban megadott nevek: Bradley Cooper, Jason Momoa, Ryan Gosling, Emma Stone, Angelina Jolie, aztán a sorozatkarakterek, mint a skót szoknyás James Fraser az Outlanderből, a zsepibe élvező herceg a Bridgertonból, meg a nagy farkú csávó a Sex/Life-ból.

 

A notórius kizökkenők

Ahol gyerek van, könnyebb elkalandozni, hiszen mindegy, mennyire indulnak be egymásra a szülők, bizony nem mindenki tudja olyan könnyen kiverni a fejéből, hogy a fal másik oldalán időzített bomba ketyeg. Persze nem csak az ő gondolataik tudnak Kamcsatkánál balra kanyarodni, de azért a legtöbb válasz ez volt:

„Csak fel ne ébredjen a gyerek!” (És ennek különböző variációi) 

„Próbálom nem hallani a szomszéd szobából a gyerek légzését, de nem megy.”

„Hogy ne a bébiőrt figyeljem.”

„Gyorsabban már, mindjárt kel a baba!”

„Túl hangosak vagyunk!”

„Van, hogy konkrét forgatókönyv játszódik le a fejemben, hogy mit csinálnánk, ha nem lenne az egy hónapos baba pár méterre tőlünk a szobájában.”

„Vajon hallja a tesóm a másik szobában? Nem nyikorog túlzottan az ágy?”

„Dallamtapadások vég nélkül. Versek. Ha szorzótábla is, akkor már nagy a gáz.”

„Bevásárlólista, napi teendők, ki kell venni a húst a fagyasztóból. És közben jó a szex, csak nem bírom leállítani az agyam. Orgazmus közben is képes vagyok listákat pipálgatni.”

„Hogy ne gondoljak semmire most kivételesen. Nagyon nehéz.”

„Csak nehogy pukizzak!”

„Mindig valami random utcán járok. Időszakos, hogy melyiket látom épp. Utóbbi évben például Debrecenben, a Szoboszlói út–Miklós utca sarkon járok, pedig nem szép, nem is izgató hely.”

„Mit együnk utána?”

„Csóri macska mit gondolhat?”

Ahol a gondolatok üzennek valamit

Míg az elkalandozás lehet vicces, morbid, vagy izgató is, úgy sajnos olyan is van, hogy a szex közben a fejünkben megjelenő képek, kérdések üzennek valamit, vagy valami megoldatlan problémára utalnak. És vannak egészen fájdalmas gondolatok is. 

„Hogy mikor jön már az igazi.”

„Vajon jól csinálom? Az exe biztos jobb volt.”

„Gyakran vannak emlékbetöréseim közben az estéről, amikor megerőszakoltak. Olyankor le is fagyok, a párom megérti, ilyenkor csak simogat sokáig, aztán maximum újra megpróbáljuk. Járunk terápiára emiatt.”

„Az exemmel évekig kilencven százalékban akaratom ellenére szexeltünk. Arra gondoltam mindig, hogy ilyen érzés lehet, ha megerőszakolnak valakit.”

„Ne legyen PTSD-rohamom, néha sikerül felülemelkedni orgazmussal.”

„Biztos rémesen nézek ki ebből a szögből.”

„Ha én vagyok felül, a tokámra gondolok.”

„Jobban szeretem, ha hátulról csináljuk, akkor nem látszik a két lötyögő mellem és a kötényhasam.”

„A maszturbálás izgibb lenne.”

„Hogy miért nem tudom élvezni.”

„Essünk már túl rajta.”

„Nem érzek semmit.”

„Félek, hogy fáj neki. (Fél éve szült.)”

„Na talán most.”

„Mi a f@szt keresek vele/nála?”

„Hogy miért nem néz rám…”

„Vajon másra gondol közben?”

„Én ezt nem akarom.”

Ezek a vallomások súlyos kérdéseket vetnek fel, amik messzire vezetnek. Nem tisztem bármilyen messzemenő következtetést levonni, de látványosan sokan gondolnak szex közben arra, hogy nem akarják, nem jó nekik, várják a végét, vagy bizonytalanok önmagukban. És ez egészen biztosan nincs rendben. Nemcsak azért, mert a jó szex igazán mindenkinek kijárna, hanem azért, mert megint az derült ki, hogy túl sokan nem merik képviselni magukat, nem mernek nemet mondani, kiszolgáltatottak, áldozatok, és eltelhetnek így évek, sőt akár egy élet is. Én mindenkit biztatnék a nyílt kommunikációra, terápiás segítség igénybevételére. Mert az a helyzet, hogy a szexnek jónak kéne lennie, de legalábbis semmiképp sem rossznak. Ha rossz, annak oka van, csak rá kell jönni, mi az. Tudom, ez gyakran pokoli nehéz út, de ha valamiért megérné küzdeni, akkor az ez. (És nem csak a szex miatt.)

Mert azért mégiscsak az az igazi, ha valami olyasmi (is) jár a fejünkben, hogy:

„Úristen, úristen, csak abba ne hagyja, mert belehaloook!!!”

„Még, még, még, még, még, még, még!”

„Vááááááááááááááá!”

„Dzzzstbzdgijpweéqáwfflgztgéxcswqaxxwdsgpsogéwktjaőfdzst!”

„Ó. Te. Jó. Ég.”

Szabó Anna Eszter

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Jonathan Storey