Mit tud a nyelvünk? (Mindent.)

Bár elsőre én is megdöbbentem ezen az információn, képzeljétek el, hogy a nyelvetek az egyik legsokoldalúbb szervetek. Nagyrészt szorosan összefonódó, párba rendezett izmokból áll, és – ami kifejezetten izgalmas minden szempontból – a bal és a jobb oldala egymástól teljesen független izomcsoportokból áll, tehát külön is tudnak mozogni. A kettő között úgynevezett rostos sövény van, amit kívülről egy, a nyelv hosszában végigfutó barázdának látunk. A két oldalsó izomcsoportnak van egy külső izom része, ami a nyelvet körülvevő csontokhoz köti, és egy belső izom része, ami a finom mozgásokat bonyolítja le. Bár úgy tűnik, mintha a nyelv csak úgy lebegne a szánkban, valójában négy külső izom négy különböző helyre köti: az alsó állkapocshoz, a garat villa alakú nyelvcsontjához, a halántékcsont nyúlványához (ezáltal a koponyaalaphoz) és a szájpadlás hátsó részéhez. Ezek felelősek a nyelv „durva” mozgásaiért, ezek segítségével tudjuk kiölteni, oldalirányba mozgatni. De a beszédhez – és a nyelvvel való mindenféle játszadozáshoz – a finomabb mozgásokért felelős belső izmok kellenek. 

via GIPHY

Mozgékony, bolyhos… és szemölcsös

A nyelv felületét szorosan egymás mellett álló kis nyúlványok, úgynevezett papillák borítják – ezek közé ágyazódnak be az ízlelőbimbók. Most jön egy kevés undi rész:

a nyelv bolyhos felszínén különféle szemölcsök találhatók, többek között ízlelőszemölcsök.

A nyelven képződő fehér réteget (ami egy bizonyos fokig normális) például az egyik szemölcstípus folyamatosan cserélődő külső rétegének elhalt sejtjei adják. Ezek miatt érdemes egyébként bizonyos időközönként tisztítani a nyelvet, ami csökkenti a szájban található baktériumok számát, javítja a nyelvünk külsejét, és a leheletünk is jobb illatú lesz tőle (ma már lehet kapni nyelvtisztító eszközöket gyógyszertárban vagy drogériában). Ha levakarhatatlan fehér foltok maradnak vissza, az betegségre utalhat, és érdemes megvizsgáltatni.

Van olyan nyelvszemölcsünk, ami úgy működik, mint a „dörzspapír”, ez a nyelv tisztító funkcióját segíti, és ezért nem hülyeség megnyalni egy sebet (főleg, hogy a nyálban vannak baktériumellenes enzimek is). 

A tejszínhabba elég csak a nyelvünk hegyét dugni!

A nyelv egyébként négy fő alapízt érzékel, amiknek mind megvan a saját területük, ahol érezzük: az édeset a nyelvünk hegyén, a sósat a nyelv oldalának első és hátsó részén, a savanyút a nyelv oldalának középre eső részén, a keserűt pedig a nyelv középső részén, hátul. De ebből a négy alapízből tevődik össze az összes különböző ízélmény, amit átélünk, éppen ezért, ha valami olyan dolgot nyelünk le, ami nem túl jó ízű, célszerű egy kicsit átgondolni, hogy ez hol a legintenzívebb a nyelvünkön, és NEM oda pozicionálni. (Ez egy szexuális tekintetben is jól hasznosítható tanács – értitek, mire gondolok, ugye?)

Nyelvhasználat 1.0: a csók

A csókolózás természetesen elég alapdolog, bár sokszor kevesebb hangsúlyt kap, mint amekkorát érdemelne. A nyelves csók ugyanis oxitocint szabadít fel az agyban (a férfiaknál is), ami a kötődést segíti elő, sőt egy 2013-as tanulmány szerint tulajdonképpen ez a reakció a monogámia kulcsa. A csók emellett dopamint is felszabadíthat, amitől euforikusan érezzük magunkat. E szerint a szintén 2013-as tanulmány szerint összességében azok a hosszú távú párkapcsolatok boldogabbak, amelyekben a csókolózás (mármint persze egymással) rendszeresen jelen van a pár életében. 

via GIPHY

A csókolózás az intimitás mellett a szexuális izgalom növelésére szolgál.

Minél nagyobb a nyálcsere mértéke, annál nagyobb lesz az izgalom.

A nőknél lelkileg is nagyobb jelentősége van a csóknak, a legtöbben nem szexelnének valakivel, akivel nem csókolóznak előtte, de a nem direkt motivációk között ott van a partner méretének, erekciójának növelése is. A férfiak olyan fehérjéket és hormonokat juttatnak be a nőkbe a csókkal, amik növelik a nők szexuális fogékonyságát – szóval a csók távolról sem csak a romantikáról szól.

Bár alapvetően a nyelvről írok, azt azért hozzátenném, hogy

az ajkaink a testünk idegvégződésekkel leginkább ellátott részei (igen, a csiklónál és a pénisznél is több van bennük, körülbelül egymillió), és egyúttal itt a legvékonyabb a bőrünk

– szóval erősen érdemes számításba venni szexuális értelemben. 

Hol használhatjuk még a nyelvünket? Hát mindenhol!

Lassan érdemes lenne végigvenni a rejtett erogén zónákat, amik a hétköznapi életében szinte funkciótlanul léteznek a testünkön, de ha finom vagy éppen erőteljesebb nyelvcsapásokkal találjuk meg az alkalmas pillanatokban, akkor jelentősen növelik a szexuális izgalmat. A teljesség igénye nélkül a nyak, a térdhajlat, az alhas, a köldök környéke és a comb belső oldala mindenképpen köztük van. De ha az egyébként valóban fáradhatatlan nyelvünkkel a lényeg irányába haladnánk, akkor irány a csikló és környéke, illetve a pénisz és környéke. Bár nyilván ez teljesen egyéni preferencia kérdése, de az egyszerűen tény, hogy a nyelvnek a különleges felülete és a mozgékonysága az a két tulajdonsága, amit más testrészünk nem tud hozni. Éppen ezért azokkal a felületekkel érdemes foglalkozni, amik különösen érzékenyek (a csikló, a gát, a pénisz hegye, a herezacskók és környékük). 

via GIPHY

Egyes szakértők egyenesen azt állítják, hogy a nyelv tulajdonképpen az egyik leginkább alukértékelt nemi szervünk,

ugyanis folyamatos, fáradhatatlan, egyszerre finom és erőteljes mozgásával páratlan szexuális élvezetet képes nyújtani – jobbat, mint bármelyik másik szexuálisöröm-szerzésre alkalmas szerv.

via GIPHY

Melyik erogén zónánkról vagy testrészünkről olvasnátok még szívesen?

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Jonathan Storey