A COVID-19 második hullámát már erősebb immunrendszerrel (és lényegesen több ismerettel) várták az országok. Ami –kiegészülve azzal, hogy a gazdaság életben tartásának, és a családok működőképességét segítő szolgáltatások fenntartásának érdeke is komoly szempont most már – szinte törvényszerűvé tette a bölcsődék, óvodák, iskolák újranyitását. 

A gyerekeknek joguk van iskolába járni (kötelességük is), a szülőket is várja a munkahelyük. Az őszi iskolakezdés így a legtöbb helyen a járványválság árnyékában történt. 

USA

Az Egyesült Államokban például, ahol az esetszám még mindig emelkedik, és sorra dőlnek meg a napi fertőzöttségi rekordok egyes államokban (a járvány mindegyikben nagyjából másfél-két hónap alatt fut le), a kormány az állami támogatás teljes kifizetését a teljeskörű nyitáshoz kívánja kötni. Persze nem kizárólag pénzügyi eszközökkel ösztönzik az újranyitást – az egészségügyi minisztérium szakmai irányelvet adott ki, ezzel megpróbálják elejét venni mind a probléma túlreagálásának (túlzó szabályok bevezetésének), mind pedig az alulreagálásának (a járvány miatti veszély semmibe vételének).

A szövetségi kormányzat egyértelmű nyomása ellenére több tagállam és nagyváros vezetése úgy nyilatkozott a héten, hogy nem tartják életszerűnek az iskolák kinyitását. Kalifornia államban például az iskolák többsége zárva tart. A tankerületeknek az USA-ban alternatívákat kell keresniük az iskolakezdés hagyományos formájával szemben, hiszen a járványügyi központ figyelmeztetése szerint a „teljes osztálylétszámmal, személyes oktatással megvalósuló iskolai élet valószínűleg a COVID-19 fertőzésének iskolai elterjedését fogja magával hozni”.

Adja magát tehát az amerikai tankerületek többségének megoldása: csökkentett létszámú osztályok, ahol a távolságtartás könnyebben megoldható, és az online oktatás egyes elemeinek megtartása. 

Az USA-ban az iskolák újranyitása (a választások lebonyolítása mellett) az egyik igen aktuális, mindenkit megmozgató kérdés, amiről meglehetősen nagy zajjal tudósít a világsajtó is.

MInden gyerek kezét fertőtlenítik óra előtt Bostonban – Forrás: Getty Images/David L. Ryan/The Boston Globe

Észak-Európa

Ehhez képest például a dánok meglehetős csendben bonyolították le az iskolák újraindítását, pedig ők voltak az első nyugati ország, akik ezt meglépték. Nagyjából egyhónapnyi zárvatartás után, még április 15-én először a 12 éven aluliakat, majd május közepén a gimnazistákat is visszaengedték az intézményekbe. Gyermekjogi szempontból különösen izgalmas, hogy az újranyitásról szóló parlamenti döntés legfontosabb és leghangsúlyosabb érve a gyerekek oktatáshoz való jogának biztosítása volt. 

Dániában annak érdekében, hogy járványügyi szempontból ne jelentsen gondot az iskolai élet újraindulása, a gyerekeket eleinte maximum 12 fős, úgynevezett mikrocsoportokba osztották, de tavasz vége, illetve az augusztus 10-i tanévkezdés óta teljes kapacitással működnek. A maszkviselés és a távolságtartás sem a gyerekek, sem a felnőttek számára nem előírás. Viszont, ha csak lehet, az órát a szabadban tartják meg (nem a tanteremben).

Úgy tűnik, hogy ezek a rendelkezések sikeresek – legalábbis, amióta újranyitottak a dán iskolák, nem növekedett a fertőzésszám. A dánokhoz nagyon hasonló módon indították el a tanévet a finnek és a norvégok is (és egyelőre úgy tűnik, ott sem hozta magával az iskolába járás a COVID-19 járvány súlyosbodását). 

Gyerekek tanulnak az udvaron, 2020. szeptember 7-én a dániai Samsø egyik iskolájában – Forrás: Getty Images/Maja Hitij

Mint az talán közismert, a svéd iskolák egyáltalán nem zártak be, és szintén maszkviselés és távolságtartás nélkül működnek. Ennek ellenére a 19 év alatti korosztályban fertőzött nagyon kevés van, megbetegedés pedig szinte egyáltalán nincs.

Hollandiában május eleje óta szintén hasonlóan működnek az iskolák, sem maszkviselés, sem távolságtartás nincs. A nyugodt tanulás érdekében a vizsgákat nem tartották meg, ezzel is csökkentve a gyerekeket érő stresszt.

Viszont az iskolák udvara, játszóterei március óta teljesen megnyíltak a helyi közösségek számára tanítási időn kívül, reggel, délután és hétvégén, minden külön fertőtlenítés nélkül.

Ezekben az országokban egy-egy megbetegedés esetén nem küldenek tesztre vagy karanténba teljes osztályokat, hanem csak a tünetek időtartamára kell otthon maradnia a gyerekeknek, az iskolába való visszatéréshez sem teszt, sem orvosi igazolás nem szükséges. Hollandia a napokban döntött arról, hogy a pedagógusok a tesztek során előnyt élveznek annak érdekében, hogy akinek tünetei vannak, ne essen ki a munkából, ha nem koronavírusról van szó.

Dél-Korea

A hagyományosan gyermekközpontúnak tartott skandináv iskolamodellhez képest nézzük most meg, hogyan indult újra a tanítás Dél-Koreában, ami a világ egy legdurvább helye, ha iskolába járásról van szó. Napi 12-14 órás tanítás, fegyelem, extrém elvárások, fokozott terhelés, és az egyik legmagasabb öngyilkossági ráta a világon a 9-24 éves diákok körében. Már ebből is látszik, hogy az iskolák újraindítása különösen jelentős döntés volt a dél-koreai politikusok számára. Nem is sikerült ezt a feladatot rögtön megugrani. Ötször halaszották el a döntést, míg végre az érettségi előtt állók számára május végén újraindult a középiskolai élet. Ez a döntés a többlépcsős nyitásról azt jelentette, hogy 1,8 millió diák csak hetekkel később kezdhette újra az iskolát. És még így is történtek olyan esetek, amikor fertőzött diákok miatt egy újranyitott iskolát egy nap után megint bezárták. 

Lázmérés az iskola előtt – érettségikor, Szöulban – Forrás: Getty Images/Chung Sung-Jun

Jelenleg Dél-Koreában minden iskolásnak hőmérőzéssel indul a napja. Az iskolák bejáratánál ellenőrzik a testhőmérsékletet. Minden diáknak maszkot kell viselnie, és természetesen a rendszeres kézmosás és a távolságtartás is elvárás. A diákoknak egyedül kell ülniük a tanórákon, és egyedül is étkeznek. A személyes jelenlétű tanítás mellett a legtöbb iskolában egyfajta hibrid modellt vezettek be. Az online és offline oktatás egymás mellett fut az osztályokban. 

Izrael

Talán érdekes lehet még az izraeli újranyitás példája is, mivel egy először szigorú szabályrendszert (maszkviselés, az osztálylétszám korlátozása, a gyerekek csoportokba rendezése és a csoportok közötti kapcsolat korlátozása, stb.) elég hamar – két hét után – feloldottak, majd újabb két héttel később a tanintézményeket bezárták újra, mert az országban növekvő számú pozitív esetet összefüggésbe hozták az iskolák újranyitásával, amikor egy elitiskola (Gymnazia Rehavia) letesztelése során találtak egy vírus-pozitív, de nagyrészt tünetmentes csoportot.

Az iskolák augusztus végén azóta megnyitottak, bár néhány fertőzöttebb településen csak a speciális nevelési igényű és veszélyeztetett gyerekek számára volt tanítás szeptember elején. A tervek szerint októbertől, amikor az őszi vallási ünnepek miatti szünetek véget érnek (ez szeptember 18. és október 11. közé esik idén), minden iskola ismét működni fog.

Anglia

Az angolok jelenleg azt igyekeznek elérni, hogy az iskolák újranyitása ne indítson újabb fertőzési hullámot. Olyan megoldásokban gondolkodnak, amelyek máshol már feleslegesnek bizonyultak, például a többlépcsős kezdés, időben eltolt érkezési rend, a gyerekek kisebb csoportokba rendezése, a szülői kontaktok limitálása A maszkviselést itt is elvetették, bár vannak iskolaigazgatók, akik ragaszkodnak hozzá.

Az egyes országok megoldásai eltérőek lehetnek, de az oktatásüggyel foglalkozó globális szervezetek, így például az UNESCO is az iskolák lehető legteljesebb újranyitása mellett érvel.

Távolságtartás és ellenőrzés az iskola előtt, 2020. szeptember 4-én, Londonban – Forrás: Getty Images/Hollie Adams

Nyitás, de nem mindegy, hogyan

Érdekes azonban elolvasni, hogy milyen ajánlásokat tesznek a kormányzatok számára, mire van szükség a biztonságos oktatáshoz a COVID-19 járvány idején. Ilyen kiemelt ajánlás az iskolák anyagi helyzetének megerősítése és iskolákban dolgozó szakemberek (pedagógusok és más segítő személyzet) megfelelő fizetésének biztosítása az extrém munkakörülmények között is. A (helyi adatokra épülő) helyi megoldások elsődlegessége a nagy, országos döntések helyett.

A bizalomerősítő kommunikáció, az együttműködés és a rendszeres egyeztetések hangsúlyozása, amelyek partnerségi viszonyt teremtenek a szülők, a tanárok és a döntéshozók között.

És nem utolsó sorban, a gyerekek tanuláshoz szükséges egyedi szükségleteinek számbavétele, valamint az arra adott egyedi válaszok megtalálása. 

Ezekre minden oktatási intézményben nagyon nagy szükség van. Az iskola nem csak egy épület, ami járványügyi szempontból kockázatos lehet. Az iskolában minden gyerek és felnőtt egyaránt fontos, és a jóllétük egyaránt számít, ráadásul, ha a szülők a falakon kívül rekednek, még fontosabbá válik a hiteles és partneri kommunikáció, és hogy a döntések nem egy távoli személy vagy szerv akaratát képviselik, hanem helyben születnek, az érintettek érdekében. 

Minden gyereknek joga van a tanuláshoz, de joguk van arra is, hogy biztonságban érezzék magukat. Valahol minden ország megoldása azt a középutat keresi, ami a gazdaság, a családok, a gyerekek meg a közegészségügy érdeke között húzódik. Nincs csodaszer, nincsenek mindenhol működő általános igazságok, de azért lehet tanulni mások hibáiból, meg persze jó gyakorlataiból.

Dr. Gyurkó Szilvia
Frissítés: Salamon Eszter vezető szakértő, Iskolaigazgatók Európai Egyesülete

Kiemelt kép: Folyamatos a maszkhordás órán is egy bostoni iskolában – Forrás: Getty Images/David L. Ryan/The Boston Globe 

A cikk frissítéséhez felhasznált források:

European School Heads Association 2020. szeptemberi saját kutatása: "Life in schools with Covid19"
A svéd közegészségügyi összehasonlító kutatás a finn és svéd gyerekekről
A francia Pasteur Intézet kutatása az általános iskolás gyerekekről a Covid19 tükrében