Legyen eszed, ne az utcát fűtsd!

–

Életem első albérletében rögtön megtanultam, mit jelent a normális szigetelés – ott ugyanis nem volt. Egy Budapesthez közeli nyaralóövezetben sikerült levadásznom egy amúgy idilli kis nyaralót, amelyről azt hazudta a hirdető, hogy téliesített. Fűtés volt is, a szigetelést viszont kispórolták, így a kis házikó abban a pillanatban, ahogy bekapcsoltam a konvektort, úgy kezdett el viselkedni, mint egy szivacs, ami a hegy összes nedvességét magába szívja, hogy a víz aztán a belső falakon csapódjon ki, és minden, de minden csupa penésszé változzék odabent.

Mivel én magam az 1970-es árvíz után sebtiben felhúzott házak egyikében nőttem fel, már volt némi előképzettségem a jéghideg falak – penész tengelyen, ez azonban minden elképzelésemet felülmúlta.

Ahhoz, hogy ne fagyjak meg, döngetni kellett a fűtést, így azonban a ruháim – nem túlzás – belepenészedtek a szekrénybe. El is költöztem, amint tudtam.

Aki volt már kénytelen saját kezűleg javítgatni régi, gerébtokos ablakkereteket – szétszáradt gitt, megvetemedett fa, kábeleknek kifűrészelt lyukak –, az bizonyára egy életre megjegyezte, mennyit jelent a nyílászárók állapota a szigetelés szempontjából. Az első saját lakásunk felújításakor akadt ablak, amelyik alatt úgy süvített be a szél, hogy ha valami textilt odatartottunk, zászlóként lebegett. Mivel a büdzsé igen szűkös volt, saját kezűleg javítottam az ablakkereteket elviselhető állapotúra, aztán pedig az első adandó alkalommal jelentkeztem az önkormányzat nyílászáró-felújítási pályázatára, és kicseréltettem az üvegeket. (Hogy miért csak azokat, arról később.)

A különbség nagyjából akkora volt, mint amikor egy hét mentőcsónakban hánykolódás után végre felvesz a fedélzetére egy igazi hajó a Jeges-tengeren, és kezedbe nyomnak egy csésze forró teát. 

 

Energetikai gyorstalpaló leendő vevőknek

Mire a második lakásom vásárlásához értem, már kikupáltam magam – fülembe csengett apai nagyszüleim feddése: nem az utcát fűtjük! Rengeteg dolgot tanultam meg a keresgélés folyamán már az első lakás esetében is (hát hol tudtam én addig, mit számít a födém anyaga?), de a másodiknak még több saját tapasztalattal vágtam neki.

Belsőépítész barátnőm elmagyarázta, hogy

ha nem új lakást vásárolsz, az adásvételhez az eladónak akkor is készíttetnie kell egy úgynevezett energetikai tanúsítványt (vagy neked nyilatkoznod arról, hogy lemondasz a dokumentumról, de hát miért mondanál le).

Ez esetemben egy 11 oldalas paksaméta, amelyben a nyári felmelegedés mértékétől a bojlerem hatékonyságáig mindent felmérnek. A háromnegyedéből egy kukkot sem értek, tele van rémisztően bonyolult képletekkel, viszont mindenhol feltünteti a szakember, ha valahol szökik a hő. A végső döntésemben például az is fontos szerepet játszott, hogy ennek a lakásnak új, energiahatékonysági szempontból kedvező ajtaja van – ez egy elég vaskos tétel lenne a felújításkor.

Az ablakkal így is kezdenem kellett valamit – csak épp nem tudtam, mit.

Na, itt jön néhány bonyolító tényező

Nem véletlenül tüntetik fel ugyanis az energetikai tanúsítványban több helyen is nyomatékosan, hogy védett épületek esetében mindenféle homlokzati szigetelés ÉS nyílászárócsere engedélyköteles. A településkép védelméről szóló rendeletek ugyanis sok-sok településen szigorúan szabályozzák azt, mit tehet a tulajdonos és mit nem.

Magyarán: ha egy műemlékvédelem alatt álló társasházban fogod magad, és műanyag nyílászárókra cseréled a régieket, ne csodálkozz, ha napokon belül jelentkeznek nálad az önkormányzat emberei, és köteleznek arra, hogy az eredetivel megegyező állapotra állítsd vissza. Jól érted: dobhatod ki a vadi új műanyag ablakot, és vehetsz drága pénzen fa nyílászárókat, amelyeknek pont olyan osztásúnak és színűnek kell lenniük, mint az eredetinek.

Ennek jelentőségét könnyedén megértheti, aki végigtekintett már bármely budapesti épületen, ahol ad hoc jelleggel újítottak fel, vagy építettek át erkélyeket, ablakokat a lakók.

Ugyanez vonatkozik a szigetelésre is – nálam például 15 centiméter vastag külső szigetelést javasolnak, ami amúgy tök jó, csak például ha ezt vállalnám, akkor egy csomó helyet elvenne a függőfolyosóból, ami meg katasztrófavédelmi szempontból aggályos.

A legbiztosabb tehát, ha kikérjük az önkormányzat illetékeseitől a településkép védelméről szóló rendeletek – egyszerű földi halandók számára megfogalmazott – változatát, az úgynevezett arculati kézikönyvet.

Kötelezés és bírság

Ahogy azt fent leírtam, ha ész nélkül cserélünk nyílászárót vagy szigetelünk homlokzatot, az önkormányzat a felszólítás után úgynevezett településképi kötelezésre jogosult – de például klímabeszereléskor is észnél kell lenni, mert nem rakható bárhová a kültéri egység (szintén érthető esztétikai megfontolásból).

Mindig az ingatlan tulajdonosa a kötelezett, tehát azt is bánhatja a mi zsebünk, ha az albérlőnk kommandózik valamit saját költségen.

Ha az albetét tulajdonosa (mondtam, hogy kikupáltam magam!) nem tesz eleget az önkormányzati első felhívásának, és nem állítja vissza az eredeti állapotot, akkor kötelezik rá, és úgynevezett településkép-védelmi bírságot is kiszab, ami például Erzsébetváros (itt lakom, ezt ismerem) esetében minimum százezer forintos tétel. Ha a tulajdonos erre sem reagál, akkor eljárási bírságot szabhatnak ki rá mindaddig, amíg nem tesz eleget a kötelezésben foglaltaknak – és ne gondolja senki, hogy ezek elmismásolható dolgok, ugyanis, ha nem fizeti meg őket, az önkormányzat a NAV-nak adja át behajtásra őket.

Na, ugye, hogy érdemesebb átrágni magunkat a jogszabályokon (vagy kóklerek helyett a rendeleteket ismerő szakemberrel végeztetni a munkát)?

Még mielőtt valaki nyugodtan hátradőlne, hogy ez csak utcafronti lakásokra vonatkozik, ne tegye: az előző lakásunkba például kijött a klímaszerelő, s széttárta a karját, mondván, utcafrontra nem szerelhet, a belső udvari szereléshez viszont valamennyi lakó írásos beleegyezése szükséges akkor is, ha elvileg kivitelezhető. Elég egyetlen szomszéd, aki bepipul a doboz vagy a kicserélt ablakok láttán, ha ismeri a hatályos arculati előírásokat, és már be is sétált feljelenteni minket (jegyezzük meg: joggal).

Nézzünk szembe a tényekkel!

Na de vissza az energetikai tanúsítványhoz! Ha valaki időt szán az áttanulmányozására, kerek perec szembesül azzal, hogy néha bizony minden szándéka ellenére is az utcát fűti. Esetemben például az ablakok tragikus képet mutattak, amin csak némileg tudtam javítani DIY-felújítással.

Kapva kaptam hát az alkalmon, amikor a kerületi önkormányzat klímavédelmi csoportja felajánlotta a lehetőséget a helyi lakosoknak, hogy hőkamerás képeket készít a nyílászáróikról, hogy a kapott adatok tükrében futhassanak neki a felújításnak.

A művelet kábé tíz percet vett igénybe, egy kis fényképezőszerű ketyerével végigmértek ablakot-ajtót, és rögtön meg is mutatták, hogyan szökik a meleg levegő. Elég egyértelműen kirajzolódott például, mennyivel jobban szigetel a viszonylag új ajtó – csakhogy az is, hogy a gumi szigetelőcsík elöregedett, emiatt egy ponton szó szerint a gangot fűtöm.

Ezt kicserélni néhány ezer forintos tétel, ahogyan az sem kerül sokba, hogy egy szivacsrúddal vagy polár takaróval leszigeteljük a két ablak közötti vagy a bejárati ajtó alatti területet. Apróságnak tűnhet, de ezek – a képek alapján világos – nagyon is sokat számítanak.

Segítség az értelmezéshez: a hőkamerás képeken a leghidegebb, a legmelegebb, és a kép középpontjának hőmérséklete látszik. A színek mindig az adott kép leghidegebb és legmelegebb pontja közötti hőmérséklettartományt jelzik, ezért egy adott szín minden képen más hőmérsékletet jelent.

Léteznek öntapadós szivacsszigetelések is, ezek átmenetileg sokat javítanak a helyzeten, ugyanakkor szintén könnyen tönkremennek, így aztán gyakran érdemesebb szakemberrel konzultálni, és egy általa javasolt szigetelési megoldást választani, ami drágább ugyan, de tartósabb, és sok esetben hatékonyabb is.

Ha valaki jogilag és anyagilag megteheti, nyilván nagyságrendi különbséget érez majd a nyílászárócsere után – nem árt ugyanakkor egyeztetni arról, hogy például gázfűtés esetén milyen kockázata van a szinte légmentesen szigetelő ablakoknak, szükséges-e szellőzőnyílást kialakítani. (Itt jegyzem meg: a fűtendő légköbméterek száma álmennyezettel csökkenthető, ugyanakkor például abban a helyiségben, ahol gázkazánunk van, az álmennyezetre is kell szellőzőnyílásokat szerelni. Nem a szabályok miatt elsősorban, hanem az életünk védelme érdekében.)

Cserélsz is, nem is

A nyílászárócsere akár milliós tétel is lehet, és tényleg szigorúan a fentiek szerint kell eljárni. Mit tehet, aki műemlékvédelem alatt álló épületben lakik, vagy egyéb (például anyagi) okból nem tudja kicserélni tokostul a nyílászáróit?

Szerencsére már erre is létezik megoldás: az előző lakásomban például hő- és zajvédő üvegre cseréltettem a régi üvegeket.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a sima üveget duplára, vagy ha az ablak engedi, triplára cserélik (még az ablakköz színét is meg tudjuk választani!), s a speciális üveg meg a rétegek közötti levegő elképesztően hatékonyan szigetel. Bevésés után csak le kell festeni a keretet, és a világon semmi kifogásolható nem történik (természetesen az eredeti osztásokat meg kell tartani!).

Ez természetesen drágább mulatság, mint a szigetelőcsík, de még mindig sokkal jobb, mint a horrorisztikus rezsiköltség és az ablak környékén a vacogás télen.

Héda Veronika az önkormányzat klímavédelmi és fenntarthatósági kabinetjének tagja kérdésemre így foglalta össze a fentieket: 

„A szigeteléssel csökkenteni tudjuk az energiakibocsátásunkat/ökolábnyomunkat és még az energiaszámlát is, így a szigetelés költsége kettő-tíz éven belül megtérül. A belváros régi házaiban a legtöbb hő általában a bejárati ajtó feletti ablakon, illetve a nem, rosszul vagy régen körbeszigetelt ajtókon és ablakokon távozik. Ezekben az esetekben már az ajtó/ablak elé tett pokróc, illetve az ablakpárnák is tudnak segíteni.

Az ajtó- illetve ablakkeret szigetelése méterenként 800-1200 forintból megoldható, de ha magunk csináljuk, akkor méterenként csak néhány száz forint a költség. Az ablaküveg hőszigetelő üvegre történő cseréje már jóval drágább (30-90 000 forint ablakmérettől függően), ami jellemzően öt-tíz év alatt térül meg.”

Ne a fal adja a másikat!

A homlokzati szigetelésnek végképp nem szabad előzetes szakvélemény nélkül nekifutni – ha egy felvizesedett házat valaki körbeépít hungarocellel, akkor hasonló eredményt kap, mint az én első albérletem, ami egészségvédelmi szempontból sincs túl rendben. Egy barkácsboltba besétálva nem biztos, hogy a legjobb anyagra vagy módszerre bökünk rá, szóval ezen nem éri meg spórolni: drágább lehet a leves, mint a hús.

Azt épp egy tavalyi, építkezéssel kapcsolatos cikkem kapcsán tudtam meg, hogy családi házak esetében rengeteget jelenthet a tetőszigetelés minősége vagy annak hiánya is – ezt a plusz kiadást ugyan kecsegtető lehet kispórolni építkezéskor, hosszú távon ugyanakkor magunkat szívatjuk vele, hiszen ez nem az a munka, amit utólag könnyedén el lehet végezni bontás nélkül.

Egy kész ház vagy lakás esetében már nem tudjuk befolyásolni az anyagminőséget, legfeljebb utólagos szigeteléssel javíthatunk az energetikai mutatókon, ám ha építkezés előtt állunk, nagyon is megéri jó minőségű alapanyagokkal dolgozni: a szakemberek szerint ég és föld tud lenni a különbség a rezsiben, és egy nagy házat vélhetően nem egy-két évre épít az ember, így a megtérülés sokkal gyorsabb, mint hinnénk.

Egy szó mint száz: ne az utcát fűtsd!

A lényeg tehát: a szigetelés ugyan drágának tűnhet, mégis megéri. A hőkamerás felvételek önmagukért beszélnek.

Annyi tipped tudok még adni a végére, hogy érdemes körbenézni, vannak-e pályázatok, amelyek segítségével olcsóbban megoldható a felújítás. Sokfelé írnak ki nyílászáró-felújítási pályázatot, amelyben fizetik a felújítás maximum 50 százalékát (de egy ember legfeljebb egy adott összeget nyerhet), és a társasházak számára is nyílnak lehetőségek.

Nagyon is érdemes összefogni, utánanézni, hogy a közös költségből, felújítási alapból és különféle hitelekből hogyan szigetelhető le például a komplett épület – a közös képviselőnek tisztában kell lennie a lehetőségekkel, a lakók pedig megszavazhatják, hogyan és mire fordítanák a pénzüket.

Némi idő, egy kis utánajárás – hosszú távon viszont valós és komoly rezsicsökkenés a nyereség.

Május 7-én, 10 órakor a WMN Facebook oldalán TE is kérdezhetsz lakásfelújítás és támogatások témában! Élő kerekasztal-beszélgetésünk során szintén feketeöves lakásfelújító kollégám, Fiala Borcsa társaságában az OTP szakértőit faggatjuk majd a témával kapcsolatos ötletekről, fontos szempontokról, buktatókról és lehetséges megoldásokról. Küldd el kérdéseidet már most a lakasfelujitas@wmn.hu e-mail-címre, és vegyél részt te is a beszélgetésen! Találkozzunk május 7-én, a WMN Facebook-oldalán, élőben! 

Csepelyi Adrienn

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ablokhin