Nemsokára itt a nyári szünet, és a szülőknek nem csekély feladat a vakációs hetek logisztikájának megszervezése. Az egyedülálló szülőknek különösen nehéz dolguk van. Z. Kocsis Blanka írása.

„Három hete semmit nem bűnöztem. Erős vagyok. Lefogyok. Kívánatos leszek. Szexi. Mondjuk, az áfonyás muffin is kívánatos. De Dávid szerint az izmos emberi testnél nem létezik szebb alkotás.”

Ezekkel a mechanizmusokkal már csak azért is érdemes tisztában lenni, mert az a borzongás vagy lúdbőrzés, amit egy nagy művel vagy egy megható videóval való találkozáskor érzünk, a depresszió elleni megküzdésben is segíthet minket.

Sok gyereknek az óvoda az első igazi próbatétel: el kell búcsúznia a szüleitől, és több órán át egy számára idegen környezetben kell tartózkodnia. Vannak, akik a szülők és pedagógusok pozitív hozzáállása ellenére hónapok alatt sem szokják meg az új helyzetet, és sírással kezdődnek a reggelek. Mit javasol az óvodapedagógus?

A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik. Aki nem dugja homokba a fejét, az pontosan tudja, a jövőnk került veszélybe. A gyerekek számára azonban még ijesztőbb lehet a jelenség: mesék, könyvek, műsorok figyelmeztetik őket a bajra, és miközben a helyzetet nem titkolhatjuk előlük, mégsem feltétlenül érettek még hasonló szorongás mellett élni az életet. De mit tehet a szülő?

Ha épp azon gondolkodnál, merre utazz, van egy tippünk. Taormina a világ egyik legszebb panorámáját nyújtja, emellett a kulturális és a történelmi emlékek elképesztő gyűjtőpontja.

Temérdek anyag jön szembe velünk a közösségimédia-felületeken az elég jó szülőségről, a pozitív nevelésről, vagy éppen a gyerekek kiegyensúlyozottságának támogatásáról, arról viszont még mindig keveset tudunk, hogy saját magunkat hogy segíthetnénk meg a gyerekkel kapcsolatos indulataink és türelmetlenségünk kezelésében.

Milyen volt gyereknek – kisdobosnak és úttörőnek – lenni a rendszerváltás előtt? Mit jelentett az, ha valakit nem avattak fel? Mit adott a mozgalom a gyerekeknek, és mennyire volt nehéz az ideológiai töltet?