Cikinek indult, presztízs lett belőle – A fogszabályzó megítélésének és küllemének változásai

Nagyon messzire nem kellett mennem a saját élményeket illetően, hiszen kétszer voltam fogszabályzós életem során: egyszer 14–15 éves korom között, egyszer pedig 29 évesen, a harmadik gyerekemmel való várandósság idején és utána. Ekkor már egy kisebb hibát kellett kiküszöbölni, amit évekkel azelőtt még nem tudtak megelőzni. Bevallom, bár régen kevésbé volt megszokott a fogszabályzó és csak fémkészüléket választhattam, sokkal kevesebb frusztrációra emlékszem, mint a felnőttkori felhelyezés idején, amikor fehér fogszabályzót kaptam, és jóval több sorstárs jött szembe az utcán.

Talán a megoldás annyi, hogy 18 évvel ezelőtt egyszerűen nem foglalkoztunk ennyire sokat a külsővel: nem fényképeztünk állandóan, nem láttuk magunkat viszont folyton egy-egy képen, és nem futottunk bele nap mint nap mások tökéletes mosolyába. A hátrány persze előny is lehet, hiszen a motiváció talán így még nagyobb. Mindenesetre elengedtem szép lassan a szorítást felnőttként is.

A titok pedig azt hiszem: megszeretni a fogszabályzód, és hálával gondolni rá, hogy segít elérni, amit elképzeltél.

De a kis személyes kitérőm után, nézzük meg inkább, mit mondanak a hozzáértők!

A fogorvos javasol, a páciens dönt

Egy gyerekkel a szülei érkeznek a fogorvoshoz, nem rajta áll a döntés, csak viseli, amit „rámért a sors”, később pedig valószínűleg hálás lesz. Míg egy felnőtt esetében ott a sok kérdés: akarom-e én ezt, anyagilag belefér, meg tudom majd szokni, mennyire fog fájni, ciki lesz, megéri az időt, energiát, pénzt? Rengeteg dilemma, amelyben a fogorvosunk csak segíthet, de nem dönthet helyettünk és nem irányíthat kötelezően szakrendelésre. „Többnyire felnőtt pácienseket látok el, és elsősorban funkcionális szempontok alapján mondom azt, hogy szükséges-e fogszabályozó. Ezt befolyásolja az általános anamnézis, egyéb betegségek, gyógyszer szedése, és a fő panasz, amivel érkezik. Mindig a teljes száj egészségét kell figyelembe venni, de ez sosem önálló döntés: csapatmunka. Ha komplexebb helyzet áll fenn, akkor sokszor a szájsebész vagy parodontológus és a fogszabályozó kolléga együttes munkája szükséges, közösen állítjuk fel a kezelési tervet” – magyarázza dr. Viszlai-Kovács Mária fogorvos.

A szakember szerint fontos szempont, hogy sokkal könnyebb tisztán tartani a szabályozott fogakat. Máskülönben azok dőlést, torlódást okozva nehezítik a megfelelő szájhigiénia fenntartását. 

„Előfordul olyan állkapocsízületi probléma, amikor szükséges lehet fogszabályozó kezelés, vagy olyan fogágybeteg állapot, amikor a fogak stabilizáláshoz szükséges rögzített készüléket viselni. Van, hogy hosszú ideje fennálló foghiány helyreállítása miatt érkeznek hozzám a páciensek, ilyenkor a hiány felé dőlő fogak beszűkítik a helyet, fogszabályozó kezeléssel viszont helyükre mozgathatjuk őket, vagy a foghiány is zárható ilyen módon, esetleg helyet kell teremtenünk implantátum számára” – sorolja a lehetséges okokat a fogorvos. 

Ahogy ő mondja, a fogszabályozó kezelés időigényes és költséges, ez a két dolog szokta eltántorítani a pácienseket általában. Azonban, ha az érintett alapos tájékoztatást kap, általában szívesebben fogadja a javaslatot. „Az orvosnak is tisztában kell lennie azzal, hogy hiába szeretnénk a legprofesszionálisabb megoldást, a fogak végén egy ember van: sajátos élethelyzettel, világlátással. Az utóbbi években elfogadottabb lett a fogszabályozó készülékek viselése a páciensek körében a megnőtt esztétikai igény miatt, valamint napjainkban a fogak megtartása a fő irányvonal, így komplex terápiák részeként hamarabb kérünk együttműködést a fogszabályozó kollégák részéről.

Ma már nem ciki, ha valaki rögzített készüléket visel, hanem pont ellenkezőleg: az egészségkultúránk része lett, az igényességet fejezi ki” – osztja meg a tapasztalatait Viszlai-Kovács Mária.

Nincs felső korhatár!

Dr. Balogh Enikő fogszabályozó szakorvos már akkor találkozik a páciensekkel, amikor meghozták a döntést, még ha nem teljesen biztosak is benne. Ahogy mondja, mindenki számára azt javasolja, hogy bármennyire vacillál is, vegyen részt egy konzultáción, és kérjen egy kezelési tervet. Egy konkrét dologtól ugyanis, amit teljes mértékben értünk és átlátunk, nagy valószínűséggel kevésbé fogunk tartani. Illetve segít végiggondolni, hogy például egy kétéves kezelést mikor tudunk beütemezni az életünkbe.

A doktornő szintén úgy látja: egyre népszerűbb a fogszabályzó mellett dönteni a megfelelő szájhigiénia, valamint a jó harapás érdekében. „A technika rohamosan fejlődik, és már szinte minden élethelyzetben és korosztályban lévő páciensnek tudunk az igényeihez és életviteléhez igazítható alternatívát kínálni, emiatt a felső korhatár teljesen megszűnt.

Nekem személy szerint a legidősebb páciensem egy 68 éves hölgy volt, akinek a meggyengült fogágyában a fogai elkezdtek szétcsúszni. Rések keletkeztek, ezek bezárása érdekében még a fix fogszabályozó kezelést is vállalta.

Számomra az ő kezelése az egyik legkedvesebb emlék, bár csak pár hónapig tartott, de gyakran eszembe jut a példamutató magatartása” – idézi fel a szakember.

Hozzáteszi: az elhivatottság itthon azért még nem ennyire jellemző, bár nyilvánvalóan ennek az anyagi lehetőségek is határt szabnak.

A legmotiváltabb talán a negyvenes, ötvenes korosztály, az ő gyerekkorukban a fogmosás fontosságát és a prevenciót még nem igazán hangsúlyozták, ezért korán vesztettek fogakat. A húszas éveikben járók fordulnak meg a legritkábban a rendelőkben, őket vagy gyerekkorukban fogszabályozták, vagy szülői támogatás híján nem erre szánják az első fizetésüket.

Ahogy dr. Balogh Enikő mondja: a felnőtt fogszabályozás teljesen más, mint a gyerek- vagy serdülőkori. „A gyerekek szinte bármit elviselnek, mindent kibírnak, fel sem tűnik nekik, ha szúrja őket a fogszabályozóív vége, vagy ha igen, tűrik. A felnőtteknek soha nem ragasztok egyszerre mindkét fogívre fogszabályozót, ők sokkal hamarabb szólnak kisebb kellemetlenségek miatt is. Nem bagatellizálom a problémájukat: annyiféle szerepben kell helytállniuk nap mint nap, egyszerűen több türelmet, empátiát és odafigyelést igényelnek. A gyerekek, mivel millió szabály veszi őket körbe, sokkal könnyebben, kevesebb noszogatásra válnak együttműködővé. Ők jobban hisznek és bíznak. A felnőtteknél pedig ugyanezt a bizalmat el kell érni.”

Első lépések és végtelen lehetőségek

Talán meglepő, de szinte minden testrészünk, így vagy úgy, összefüggésbe hozható a fogakkal. „A fogágy gyulladása például növelheti a koraszülés kockázatát, valamint hatással lehet az újszülött súlyára is. Hosszan tartó fokozott stresszben élő felnőttek gyakran szorítanak éjszaka, vagy ha megjelenik a stressz, akár napközben is. Rágóízületi panaszok, nyitási nehézség, egyoldali rágás, foghiány miatt megjelenő túlterhelés, fejfájás, helytelen testtartásból eredő fogazati eltérések, túl nagy falatok vagy éppen a régóta tartó pépes étrend miatti emésztési zavarok. A sor szinte végtelen” – magyarázza Balogh Enikő.

A doktornő úgy tapasztalja, gyakran kiderül, hogy összetettebb probléma is fennáll azoknál a pácienseknél, akik saját elmondásuk szerint csak esztétikai szempont miatt keresik fel a fogszabályozó szakrendelést.

„Az első konzultáció után kezdődik az információgyűjtés: röntgenfelvételeket, fotókat csinálunk, lenyomatot veszünk, 3D-s modellt készítünk a páciensről. Tudjuk színek által szemléletesen mutatni a bizonyos fogak túlterheltségét vagy éppen terhelésének hiányát. Ezután egy kész problémalistával állunk szemben, amelynek megoldására már számos lehetőség létezik.”

Ha visszaemlékezem a kétezres évek elején szóba jöhető egyféle készülékre, tényleg megdöbbentő, hogy mennyiféle verzióból lehet ma már válogatni. A láthatatlan fogszabályzótól kezdve a klasszikus fémes színűn át a fehér brackettekig és ívig, vagy épp az átlátszó gumitól a tarkabarkáig minden megtalálható. Ahogy a doktornő mondja, ennek kapcsán mindig a páciens dönt, de vázolni kell számára a hátteret, például hogy egyes esetekben a legkomfortosabb megoldás több áldozattal járhat. 

„Ha nagy torlódást kell megszüntetni, és én beragasztott készüléket javaslok, a páciens pedig láthatatlan fogszabályozást szeretne, akkor tudnia kell, hogy vagy egy picit elkeskenyítjük a fogait, vagy pedig lényegesen tovább fog tartani a kezelés.”

A tapasztalat szerint a gyerekek, a gyerekekkel foglalkozók, vagy a kisgyerekes anyák vállalják alkalomadtán a színes gumikat, míg a húszas, harmincas nők körében a fehér készülék és a fehér ív a népszerű. A férfiak többsége ezzel szemben inkább praktikus. A legegyszerűbb, leggyorsabb és legszükségesebb készülékek felhelyezésébe beleegyeznek, és semmi extra igényük nincs. Számukra a tudatos, jó eredmény eszköze a fogszabályozó, ami nem a divatról szól. Persze köztük sem mindenki egyforma.

„Hihetetlen, hogy ez az én mosolyom”

Mielőtt elmesélem, hogy miért lesz valaki fogszabályzós orvos, és milyen szépséget lát ebben a szakmában, mutatok pár történetet olyanoktól, akik – akár többször is – belevágtak a fogszabályzásba felnőttként, annyira akarták a tökéletes végeredményt.

„A kezdetektől nagyon kuszák voltak a fogaim, de ezzel a szüleim nem foglalkoztak, nem látták vészesnek. Mindig is rettenetesen zavart, igyekeztem takargatni, nehéz volt, mert nagyon szeretek nevetni, nevettetni, mosolyogni. Biztos voltam benne, ha már lesz fizetésem, az elsők közt lesz, amire gyűjteni fogok. Huszonnyolc évesen tudtam belevágni, úgy vigyorogtam a két ív fém fogszabályzómmal, mint még soha, nagyon büszke voltam rá. Másfél év után, az esküvőm előtt egy héttel került le, ami nagyon nagy öröm volt nekem. Sajnos a dokim nem figyelt az utókezelésre, retenciós ív híján elindultak a fogaim az eredeti helyükre, úgyhogy öt évvel később újra belevágtam. Bár ekkor már csak én voltam, aki látta a különbséget. Újabb három hónap kellett egy fantasztikus, alapos, lelkiismeretes fogorvossal, akiben teljesen megbíztam végre.

A végeredményért tökéletesen megérte az a kis kellemetlenség, ami a fogszabályzással járt. Azóta is, minden este belemosolygok a tükörbe, és még mindig hihetetlen, hogy ez az én mosolyom, és ezek ugyanazok a fogak, amiket annyira utáltam.”

„Nekem átlátszó, sínes fogszabályzóm volt. Ez az állkapcsot nem tudja megváltoztatni, a fogak állását tudja korrigálni. Volt egy állapotfelmérés 3D-szkennerrel, a fogszabályzás ideje alatt pedig kéthetente kellett sínt cserélni, hat hónapig. Egy dobozban kaptam meg az összes sínt előre, beszámozva. A síneket huszonkét órát kellett hordani naponta, tehát csak evéshez lehetett kivenni, majd fogmosás után vissza. Hamar rájöttem, hogy ha csak éjjel hordom, de kettő helyett négy hétig, akkor is elérem a kívánt eredményt, csak lassabban. Miután elhasználtam a síneket és megvalósult a terv, úgy álltak a fogaim, mint ahogy az animáció alapján várható volt, kaptam új síneket csak éjszakai használatra. Látható az eredmény, sokkal jobban tetszem magamnak, és ha nem próbáltam volna meg, milyen, mindig bennem maradt volna a kérdés, mi lett volna, ha. Viszont tény, hogy nagyon drága volt ez a megoldás, de fájdalommal nem járt.”

„Negyvenöt éves vagyok, harmadszorra van fogszabályzóm, de ez ne rettentsen el senkit!

Kamaszkoromban szabályozták először, viszont akkor nem húztak fogat, így a keskeny állkapcsomban nem fértek el a fogaim, hamar visszaálltak. Huszonhat évesen újra szabályoztattam, ekkor már kihúzták hozzá a négyeseimet, gyönyörű lett, tökéletesen elégedett voltam. Sajnos a fogszabályozás után feltett retainer évek múltán elengedett, én pedig nem mentem vissza megcsináltatni azonnal, így ott a fogaim elkezdtek kicsit fordulni, bedőlni. Ez minimális esztétikai problémát okozott, de nagyon zavart, így újra felkerestem egy fogszabályozó orvost. Ő jelezte, hogy az időközben a felső fogsorban bekövetkezett fogvesztés miatt az alsó őrlőim elindultak felfelé, így azt is célszerű lenne korrigálni a fogpótlással együtt. Ezért lett harmadszorra is fogszabályzóm lassan egy évvel ezelőtt. Hamarosan lekerül, és nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Fájdalommal csak a fogívcserék után körülbelül három napig jár, illetve nekem harapásemelőm is van, ez kicsit kellemetlen. Mindenkit biztatok, hogy kezdjen bele bátran, megéri!”

Az egészség a cél, az esztétika a járulékos jutalom

A fenti történetekből is látszik, hogy a fogszabályzó ma már nem rettegett, hanem kifejezetten kedvelt és komfortos eszköz is lehet.

Gyakran merül fel, hogy nem olcsó mulatság, azonban egy klasszikusabb készülék esetében fontos számításba venni, hogy miután magára a készülékre beruháztunk, a teljes összeg az egy-másfél év alatt lezajló kezelésekből áll össze, tehát valójában többször kell „részletekben” fizetni.

És hogy miért dönt úgy valaki, hogy erre a hivatásra adja a fejét? Amikor én megismertem Balogh Enikőt – és nem titok, hogy ekkor épp egy fogorvosi székben ültem –, a rendelőben ketten voltunk fogszabályzósok, és nekem elképesztő megnyugtatást adott, hogy ő a másik.

  

„Először kamaszkoromban volt fogszabályzóm. Ekkor nagyon tetszett, hogy a doktor néni mindig kedves, aranyos, olyan nyugalom volt a rendelőben, pontosan tartotta az időt, szerettem oda járni, és azt is szerettem, ahogy szépülök. Tiniként, amikor amúgy is mindennel és mindenkivel baj van körülötted, egy ennyire pozitív élmény nagyon meghatározó. Onnantól fogva tudtam, hogy mivel szeretnék foglalkozni. A második kezelésemnél nem volt olyan nagy eltérés, ezért kezdetben megbántam, hogy belevágtam, de aztán egyre jobban tetszett az eredmény. A kezelésem kezdete párhuzamosan zajlott azzal, hogy az első fogszabályozókat felragasztottam. Pontosan tudtam, melyik mozdulatomnál mit érezhet a páciens, és azt is, hogy ne a töri-ZH előtti este állítsunk a fogszabin, mert nem fog olyan jól sikerülni neki. Ezekre a tapasztalatokra bátran támaszkodom azóta is” – mesél saját élményeiről a doktornő.

Szerinte a fogszabályozás a legzseniálisabb tudomány: csupa fizika, erők, erőpárok, erőkarok és forgatónyomatékok, miközben az eredménye nemcsak egy szép mosoly, hanem egy felszabadult ember is. 

„Szeretem az igazi, szívből jövő, őszinte, derűs kacagást. Nagy szomorúsággal tölt el, amikor valaki csak úgy mer mosolyogni, ha szája elé teszi a kezét, vagy inkább nem is mosolyog. A fogszabályozással ebben is tudunk segíteni, amellett, hogy közben számos lépést teszünk az egészségért.”

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / miniseries

Széles-Horváth Anna