Amikor a test beszélni kezd – Pszichológus a lelki eredetű betegségekről

–

Szabó Anna Eszter/WMN: Anya, segítesz tisztába tenni, hogy mit is értünk a pszichoszomatikus kifejezés alatt? Csak ha már ennyit dobálózunk ezzel a kifejezéssel, használjuk helyesen.

Kazimir Ágnes: Ha szó szerint lefordítjuk, a pszicho, ugye, a lélek, és szomatikus a „testre vonatkozó”. Mint kifejezés is jelzi, hogy a kettő egy egység, egy közös halmaz, mely nem választható el egymástól. Ha a lélek szenved és nem talál más kiutat, azt a test is jelzi azzal, hogy megbetegszik. Ez fordítva is így van. A megoldatlan lelki, belső konfliktusok vezetnek a testi tünetképződésekhez: 

a test beszélni kezd, a „nem bírom tovább” lelkiállapot előbb-utóbb megbetegíti a testet.

Sz. A. E./WMN: Tulajdonképpen ellenünk fordítja a lélek a testet?

K. Á.: Pont az ellenkezője! Inkább azt mondanám, hogy mellé állítja. Előfordul gyakran az is, hogy a testi tünetek valamilyen megoldást nyújtanak egy megfeneklett élethelyzetben. Védelmet jelentenek és célt mutatnak.

Sz. A. E./WMN: Emlékszem, már hónapok óta panaszkodtam neked, hogy nem bírom már a kimerültséget, a túlhajszoltságot, aztán egyszerre csak lebetegedtem. Két napig mozdulni sem tudtam, olyan migrénem volt. Te meg mondtad, hogy bizony a test kikényszerítette a pihenést. Nyilván a rettenetes fejfájással bénultan fekvés nem egy wellness hétvége, de tény, hogy végre azt csináltam, amire hónapok óta vágytam: semmit. Viszont azóta sem vagyok a legjobb abban, hogy vigyázzak magamra, és újra meg újra jön valami. Beállt derék, emésztési gondok, mikor mi. 

K. Á.: Igen, a tested bármi áron kiharcolja magának, amire szüksége van. A végletekig tologatod a határaidat, aztán csodálkozol, hogy lerobbansz. Újra és újra. Sokszor egyébként a betegnek nem is feltétlenül érdeke a gyógyulás. Ez a folyamat persze nem mindig tudatos, jó mélyre kell ásni ahhoz, hogy kiderüljön az oka.

Sz. A. E./WMN: Hogy érted, hogy nem mindig érdeke a betegnek a gyógyulás?

K. Á.: Sarkított megfogalmazás valóban, de úgy, hogy a valós megoldás, a bátor döntés helyett a lélek, ha tudattalanul is, a megbetegedést választja. 

Okozhatnak pszichoszomatikus tünetképződést múltbéli, feldolgozatlan traumák, feloldatlan félelmek, de gyakran valamiféle önbüntetési mechanizmus is megbújhat a tünetek mögött.

Nem engedi, hogy boldog legyen, ez a lehetőség valahol leblokkolódott. Hogy példát is mondjak, gyerekkori maszturbáció miatt megszégyenített gyerekek gyakran örömképtelenek a felnőtt szexualitásukban. Sokszor ez csak akkor derül ki, amikor felnőttként tüneteket képez, mondjuk, nem tud szexuális életet élni, mert mindig valamilyen fertőzése van, vaginizmustól szenved, nincs orgazmusa, erekciója, satöbbi. Mindezekre van tüneti kezelés, megoldás, csak épp a probléma gyökere nincs még érintve sem, így hosszú távon újabb és újabb tünetek fogják jelezni, hogy előbb-utóbb itt az ideje a szembenézésnek. 

 

Sz. A. E./WMN: Mesélj még kicsit arról, hogy milyen típusú pszichoszomatikus tünetek vannak!

K. Á.: Franz Alexander chicagói pszichoterapeuta volt az első, aki leírta az úgynevezett chicagói hetest, a hét pszichoszomatikus alapbetegséget. Most hosszas felsorolásba kezdek. Pszichoszomatikus betegség a gyomorfekély és fekélyes vastagbélgyulladás, aminek hátterében neheztelés, agresszió, harag állhat. A gyakori bőrtünetek érzékenységre, sérülékenységre, sértődékenységre utalhatnak. Itt háttérként az anyával megromlott viszonyt is feltételezték, elhanyagolás vagy a túlzott gyerekre telepedés formájában. A magas vérnyomás érzelmi blokkokat sejtet, az örömök elnyomását, hogy az illető a megoldatlan problémáit túlzott önuralommal leplezi. 

Az asztma is tipikus, olyankor sírás helyett a hörgők és a tüdő bömbölnek, de az is állhat a háttérben, hogy probléma van a kéréssel és az elfogadással, a lélegzettel együtt az érzést is elfojtva.

Az ízületi gyulladás merevséget, kritikusságot, elfojtott indulatokat, haragot, gúzsba kötöttséget jelezhet. Azóta ez a lista jelentősen bővült, egészen a rákig. 

Sz. A. E./WMN: Gyerekeknek is lehetnek pszichoszomatikus betegségei? Hasonlóak a hátterek?

K. Á.: Gyerekek esetén is hasonló betegségek léphetnek fel, de a bepisilés, éjszakai felriadás, alvászavar, szorulás, székelési és evészavarok is gyakoriak. Rengeteg fajta tik (akaratlan mozgás) létezik, ami tünetként jelzi, hogy a gyermek hatalmas belső feszültségét igyekszik tudattalanul és nagy erővel féken tartani. A tik olyan mozgászavar, amelyet akarattal nem lehet abbahagyni. Ha rászólnak, csúfolják, büntetik, a tünet súlyosbodik. Lehet a tik krónikus és átmeneti és ide tartozhat a Tourette-szindróma is. A tik lehet mozgásos és lehet vokális (hangokkal kísért) és lehet ezek kombinációja is. Ezekhez más, kísérő tünetek is csatlakozhatnak, amelyek gyakran zavaróbbak, mint maga az alap tik. Ilyen például a mozgásos nyugtalanság, impulzivitás, figyelem és koncentrációs zavarok, étkezéssel, játékkal, evéssel kapcsolatos kényszerek. 

Soha ne büntessük az ilyen tünetektől szenvedő gyereket, inkább figyeljünk rá alaposan, milyen helyzetekben jelentkezik a tik, mi erősíti és mi gyengíti.

Az a tapasztalat, hogy a „tikkelő” gyereket a szülő inkább mindenféle orvoshoz elviszi, aztán sehol semmi organikus hátteret nem találnak.  

 

Sz. A. E./WMN: Márpedig a szülők válaszokat és instant megoldásokat akarnak, ugye? Magamból indulok ki, tikben mi is érintettek vagyunk és tudom, mennyire frusztráló tud lenni, ha nincs instant válasz és megoldás.

K. Á.: A stressz, a félelem, az unalom, a fáradtság, a számítógép, tévé is felerősítheti a tiket és a társuló tüneteket. Az erőszakmentes, jó konfliktuskezelési minta, biztonság, jó rutinok, jól strukturált, kiszámítható, nyugodt és biztonságos környezet sokat segíthet. Nyilván nehezebb mindezt megteremteni, megoldást keresni, mint egy gyógyszert bevenni. Egyszer egy anyuka zokogott a gyereke utolsó negatív leletének kibontása után, mert szinte várta, hogy valami organikus ok kiderül, ami gyógyszerrel, műtéttel, kezeléssel gyorsan orvosolható. 

A lélek nyelvét nehezebb megérteni, a test üzenetét nehezebb megfejteni és meggyógyítani, mint egy röntgen leletet kiértékelni vagy egy gyógyszert bevenni.

Mivel a gyerek születésekor alapvetően teljesen kiszolgáltatottja a felnőttnek, ezért ha a kölcsönös egymás megértése az idők során nem alakul ki, akkor a gyermek szomatizálni kezd. Szavak helyett a tüneteivel próbál kommunikálni, segítséget, megértést, odafigyelést, igazi szeretet kérni. A tünetek függhetnek az életkortól is, a verbalitás fokától, a szociális környezettől is. A Covid jelentős mértékben rontott a gyerekek és sok felnőtt pszichoszomatikus státuszán is, sokkal gyakoribb lett a családon belüli verbális és fizikai erőszak, a hangulati zavarok, a depresszió, a szorongás és az ebből fakadó testi tünetek gazdag tárháza. Az alapos testi kivizsgálás után, ha a leletek negatívak, lelki okok feltárása után szakszerű pszichoterápiás kezelés lenne szükséges. 

Sz. A. E./WMN: És ez végül is megtörténik?

K. Á.: Sajnos gyakran a gyerek és felnőtt is csak a tüneteket csökkentő gyógyszerek szedéséig jut el. A pszichoterápia idő és pénzigényes, komplex folyamat, nincs jól szervezetten, bárki által elérhető pszichoterápiás ellátás. Ami a tb által támogatottan elérhető, az túltelített és sok esetben még az orvosok se ismerik a jó helyre vezető pszichoszomatikus betegutakat, nemhogy az átlagember. 

Márpedig a pszichés tünetek minden esetben vészjelzőként villognak, felhívják a figyelmet arra, hogy baj van, baj lehet!

Sajnos ilyenkor gyakran beindul egy ördögi kör, a betegségkereső egészségügyi útvesztő lavinája.

  

Sz. A. E./WMN: Ami nyilván nem segít a tüneteken, sőt, akár ronthat is, nem?

K. Á.: Vannak könnyen ingerelhető, úgynevezett hiperszenzitív emberek, akiknek vegetatív idegrendszere azonnali és túlzott válaszokat ad a legkisebb ingerekre is. Ők a legkiszolgáltatottabbak. 

A pszichoszomatikus betegségek gyógyítása gyakran hosszadalmas folyamat, fájdalmas változtatásokat, döntéseket, felismeréseket igényel.

Fel kell oldódnia az előzőleg felismert blokkoknak, tabuknak, szorongásoknak, félelmeknek és ki kell mondani elrejtett, fájó dolgokat. Szembesülni kell önmagunkkal, ami csak akkor történhet meg, ha meg tudjuk válaszolni azt a kérdést, hogy kik is vagyunk mi magunk. Ha ezen az úton végigmegyünk, a pszichoszomatikus tünetek pedig okafogyottá válnak, elmúlnak. A lelki eredetű betegség vagy tünet rengeteg ember figyelmét hívhatja fel arra, hogy a saját életét vegye kézbe, alakítsa, változtassa. Ennek a folyamatnak, terápiának, harcnak, elszántságnak lehet a jutalma az újra beálló testi és lelki egyensúly, az egészség. Nem adják ingyen. Meg kell küzdeni érte. Önmagunkért.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ ArtistGNDphotography

Kazimir Ágnes, Szabó Anna Eszter