Itthon is kipróbálták: van, ahol működik a négynapos munkahét

–

Hogyan működik?

A négynapos munkahét izgalmas társadalmi kísérlet. Az ötlet nem új keletű, a kétezertízes évek közepe óta Izlandtól Svédországon át Nagy-Britanniáig több ország sokféle iparágában kipróbálták, vegyes eredménnyel. Van, ahol tömeges átállás követte a tesztidőszakot (Izland), és van, ahol azóta is inkább ambivalens társadalmi érzelmek fűződnek a kezdeményezés hatékonyságához (Svédország). Elkerülhetetlen volt, hogy a változás szele előbb-utóbb Magyarországra is elérjen. Több hazai cég is kísérletezik a négynapos munkahét ilyen vagy olyan rendszerű kipróbálásával, ezek közül a legnagyobb – így a kísérlet eredményei tekintetében leginkább reprezentatív – a több mint kilencezer embert foglalkoztató telekommunikációs vállalatóriás, a Magyar Telekom.

Egy ilyen átállás nagyon nagy változás egy cég működésében, ezért minden részletre kiterjedően tesztelni kell, hogy lássák, az adott vállalatnál hogyan működik a négynapos munkahét a gyakorlatban. A Telekomnál ezért a júliustól októberig tartó pilotidőszakban 152 munkavállaló – négy különböző területről – dolgozott heti négy napban, napi nyolc órát.

Tehát a hivatalos munkaidejük 40 óráról 32-re csökkent úgy, hogy a fizetésük nem változott. Ahogy a kitűzött feladatmennyiség sem.

A négy csoportot úgy választották ki, hogy legyenek, akik fix beosztásban (például az ügyfélszolgálatosok), és olyanok is, akik rugalmasabb munkaidőben (például technológiai értékesítési támogatók) dolgoznak, így érték el, hogy reprezentatív legyen az eredményük.

Szabad péntek?

„A hipotézisünk az volt, hogy ha három egybefüggő napot tudnak a kollégáink pihenni, akkor képesek lehetnek arra, hogy azt a mennyiségű feladatot, amit öt napban végeznek el, négy nap alatt is meg tudják csinálni” – mondta Friedl Zsuzsanna, a Telekom személyzeti vezetője.

A pilot időszak alapkoncepciója, hogy nem csökkenhet a munkavállalók teljesítménye azzal, hogy négy napban dolgoznak, valamint fontos szempont volt számukra az is, hogy az ügyfeleik semmit ne érzékeljenek ebből a változásból.

Az első nagy tanulság a Telekom számára, hogy nem egyértelmű egységesen a csoportok számára, hogy a péntek legyen a szabadnap. Azt a megoldást alkalmazták, hogy rotálják a pihenőnapokat, így volt, akinek a péntek, másoknak a hétfő volt szabad.

A tesztüzemben részt vevő csoportok vezetői hangsúlyozták a panelbeszélgetéseken, hogy a négynapos munkahétnek nincsenek kőbe vésett szabályai, a saját működésükhöz kell testre szabni a módszert, hogy az egyszerre szolgálja a vállalat és a dolgozók érdekeit.

Ezt erősítette meg Nyitrai Orsolya, a Codecool programozást oktató magániskola HR-vezetője is, náluk már bevezették a négynapos munkahetet. Heti öt nap zajlik az oktatás, így ők csapatokra osztották a dolgozóikat, akik körforgásban dolgoznak kéthetente négy napot. Valamint azt tapasztalták, hogy számukra éppenséggel nem ideális, ha a hétfő vagy a péntek a pihenőnap, így ők a szerdát jelölték ki erre a célra.

Ebből is látszik tehát, hogy egy nagyon rugalmas, és nagy rugalmasságot igénylő rendszerről van szó, amit a cégek a saját igényeikre szabhatnak. Azt a beszélgetések résztvevői hangsúlyozták, hogy ez nem egy azonnal bevezethető dolog, alaposan fel kell rá készíteni előtte a rendszert és a dolgozókat.

Mit tapasztaltak a munkavállalók?

A négy hónapos tesztidőszak alatt a Telekom folyamatosan monitorozta a munkatársak teljesítményét és hangulatát.

Méry Katalin, a vállalat ügyfélszolgálati igazgatója elmondta, hogy ez alatt a tizennyolc hét alatt a csoportjában dolgozók 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól érzi magát ebben a rendszerben, és 95 százalékuk volt elégedett a munka és a magánélet egyensúlyával, és sok dolgozó hangsúlyozta, hogy a több pihenés következtében türelmesebb lett a munkájában, ami az ügyfelekkel dolgozó munkatársak esetében különösen fontos.

De összességében is pozitív véleménnyel volt a pilot időszakról a benne részt vevő 152 ember: 94 százalékuk elégedett volt a rendszerrel, és 92 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a munka–magánélet egyensúlyt is rendben találták.

Kilencven százalék nyilatkozta, hogy folytatná a négynapos munkahetet, mindezzel együtt pedig 10 százalékot növekedett a teljesítményük.

Az is fontos tapasztalatuk volt a munkavállalóknak, hogy súlyozniuk kellett a feladataikat, át kellett gondolniuk, mennyi felesleges munkát végeznek (például olyan meetingeken vesznek részt, amelyeken amúgy nem kellene), és sokkal összeszedettebben, kevesebb szünet beiktatásával végezték el a dolgukat. Ezzel együtt azt tapasztalták, hogy a munkával töltött napjaik megterhelőbbek voltak, mint azelőtt.

Abban azonban egyetértettek a pilotban részt vevők, hogy megéri a pihenőnapért vállalni a fárasztóbb munkanapokat.

Természetesen egy ekkora változás a munkamenetben nem megy olyan könnyen, a csoportvezetők beszámoltak arról is, hogy eleinte nehézségeket okozott, hogy valóban csak négy napot dolgozzanak a kollégák, és egyáltalán ne foglalkozzanak a munkával a szabadnapjukon. Emlékeztetniük kellett magukat arra, hogy ezeken a pihenőnapokon ne olvassanak e-maileket, ne reagáljanak a munkával kapcsolatos dolgokra, és bár az is előfordult, hogy túlórázniuk kellett, de a négy napot mindig sikerült a próbaidő jelentős részében, több mint 80 százalékban tartaniuk.

Miért jó a munkáltatónak?

A Telekom tesztüzeme azt is megmutatta, hogy nemcsak a dolgozók, de a cégek is profitálnak a négynapos munkahétből. A 10 százalékos teljesítménynövekedés már önmagában is elég jelentős érv a módszer mellett, de vannak más tényezők is, amelyek miatt a cégeknek megéri bevezetni a négynapos munkahetet.

Például, mert

előnyt jelent a piacon a munkavállalók megszerzésének és megtartásának szempontjából az a munkahely, ahol négy napot kell dolgozniuk az embereknek.

Zborovján Gábor, a Telekom Digital Solutions Presales CoE vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkavállalók megtartásához önmagában nem elég a négynapos munkahét. Ha a dolgozó nem érzi jól magát a munkahelyén, nem támogató a környezet, akkor ez a tényező sem fogja a vállalatnál tartani. Ám ha szereti a munkáját és elégedett a körülményekkel, akkor a négynapos munkahét extra megtartó erő lehet.

Emellett azt tapasztalták a Telekomnál, hogy a táppénzes napok is csökkentek a tesztidőszakban részt vevő dolgozóknál.

Mennyire nyitottak a magyar munkavállalók?

A telekommunikációs vállalat pilot időszakával egy időben a PwC Magyarország tanácsadó céggel együtt készített egy felmérést arról, hogy a magyar dolgozók általában (tehát nem csak a Telekomnál) mennyire fogékonyak a négynapos munkahét ötletére. Ennek a kutatásnak az eredményeiről is beszámoltak a konferencián.

A nem reprezentatív, 12 ezer fő részvételével készült kutatásból kiderült, hogy a munkavállalók egyértelműen változást akarnak, a legnépszerűbb verzió a heti négy nap, 8 órás munkavégzés változatlan bérrel. A másik pozitívan fogadott felvetés a négy nap, 9 órás munkavégzés változatlan bérrel, és egyértelműen negatív fogadtatása lenne, ha a négynapos munkahét bércsökkenéssel járna.

Ám érdekes adat, hogy

még az is népszerűbb szcenárió, ha a négynapos hét nyolcórás munkavégzéssel csökkentett bérrel jár, mint a mostani ötnapos munkahét.

Az egyes verziók külön értékelésének bemutatásakor az is világossá vált, hogy a munkavállalók pozitívak a munkaórák száma, a hatékonyság és a szabadidő tekintetében, de félelem van bennük azzal kapcsolatban, hogy a mérsékelt óraszámmal és a négynapos munkahéttel csökken a bérük. Tartanak továbbá attól is, hogy ez a szakmai előmenetelükre is rossz hatással lehet. A pilot időszakban részt vevő csoportok vezetői ezért azt hangsúlyozták, hogy a kételyek eloszlatása a munkáltató feladata, ahogy az is, hogy elfogadtassák a dolgozókkal, hogy a négynapos munkahét a javukra válik. 

Hogyan tovább?

Egyértelműen kijelenthető, hogy a Telekom pozitív tapasztalatokkal zárta a négy hónapos tesztidőszakot, mert bár a dolgozóik 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkával, de 10 százalékot javult a hatékonyságuk, vagyis megéri folytatni a tesztelést. Ám azt is hangsúlyozták, hogy ebből még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, hiszen ahhoz, hogy pontos képet kapjanak a rendszer működéséről, téli és tavaszi időszakban is vizsgálni kell.

A Telekom tehát még nem áll át januártól a négynapos munkahétre, de a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően folytatja a módszer tesztelését. Friedl Zsuzsanna azt mondta, kibővítik a pilot időszakot, és megduplázzák a résztvevők számát. Februártól újabb területekről érkező csoportokban 300 munkavállaló fog heti négy nap alatt napi 9 órában dolgozni hat hónapon át.

Az, hogy a Telekom belevágott a négynapos munkahét tesztelésébe, nemcsak a cégre, de a magyar piacra is nagy hatással van.

Ekkora multinacionális cég ugyanis itthon még nem próbálkozott a négynapos munkahét bevezetésével, és ha az újabb tesztidőszak is sikeresen zárul, és az egész vállalatra kiterjedően bevezetik, az arra sarkallhat más vállalatokat is, hogy nyissanak e megoldásra.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Morsa Images

Dián Dóri