Az új Thatcher, vagy Boris Johnson gyengébb kiadása? – 10 + 1 tény Liz Truss új brit miniszterelnökről

–

1.
1975-ben született Oxfordban, kemény balos családban. Apja matematikus, anyja ápolónő volt, maga úgy jellemezte őket, hogy kissé balra álltak a Munkáspárttól. Teljes neve Mary Elizabeth Truss, amiből a Maryt valamiért nagyon utálja. Addig a rövid ideig, amíg nem lett profi főállású politikus, a Shellnél és egy telekommunikációs cégnél dolgozott.

2.
Eredetileg liberális demokrata volt, az egyetemen mindenféle lib-dem szervezeteket vezetett, és a Liberális Demokrata Pártba is belépett, kampányolt a könnyű drogok legalizálásáért; sőt a monarchia megszüntetéséért is. A Konzervatív Pártba csak 1996-ban lépett be. Attól fogva már nem kampányolt egyik említett ügyben sem.

3.
David Cameron miniszterelnöksége óta összesen hat kormánytisztséget töltött be: volt nemzetközi kereskedelmi, kincstári, környezetvédelmi-vidékfejlesztési és igazságügyi államtitkár, valamint egészségügyi és legutóbb külügyminiszter. Ő volt „ezer év alatt” az első női lordkancellár.

4.
A brexitnépszavazáson a maradás, tehát a Remain oldalán állt, elszántan kampányolt Nagy-Britannia EU-ban maradása mellett – ellentétben tehát a két szintén konzervatív párti elődjével, Theresa May és Boris Johnson párt- és miniszterelnökökkel. Mégis bekerült mindegyikük kormányába, és ott gyorsan brexitpártivá is vált. Mostanra egyenesen a keményvonalas brexiterek között tartják számon. Ma már a távozásra szavazna, állítja – nyilván a „zökkenőmentesen” levezényelt kiválási folyamat és a brexit átütő sikere győzte meg…

5.
Egyik oxfordi tanára – tutora – így jellemezte: meglehetősen csekély a száma azoknak a mély elvi elkötelezettségeknek, amelyektől nem távolodik el. A jövőre nézve sem vár tőle következetességet a professzor: azt fogja keresni, amitől nagyobb politikai sikert remélhet – jósolja Marc Stears. Nevezhetjük ezt opportunizmusnak vagy pragmatizmusnak, attól függően, hogy barátai vagy ellenfelei vagyunk – teszi hozzá bölcsen. 

6.
A Konzervatív Párt elnökségéért folyó harcban hívei és támogatói Margaret Thatcherhez hasonlították, ami a stábja munkáját dicséri, amelynek tagjai tudatosan sugallják és erősítik ezt a képet, még az öltözködésével is igyekeznek a Vasladyre emlékeztetni. Külügyminiszterként egyik leglátványosabb sikere az Iránban bebörtönzött brit-iráni kettős állampolgárságú újságíró, Nazanin Zaghari-Ratcliffe szabadon bocsátásának végigtárgyalása volt. Ellenfelei és riválisai szerint hangereje és ambíciói jelentősen felülmúlják képességeit. Dominic Cummings, Boris Johnson sikerkovácsa és sírásója, azt mondta róla: „Ugyanolyan lesz, mint Johnson, csak sokkal gyengébb kiadásban.” (Mínusz szélfútta haj, de ezt csak én teszem hozzá.)

A versenyben Rishi Sunak eddigi pénzügyminisztert győzte le jelentős fölénnyel, 57–43 arányban. (Az előrejelzések ennél is nagyobb, kétharmados győzelmet jósoltak neki.)

Az indiai bevándorlók unokájaként már Angliában született Sunakot sokan kompetensebbnek tartják, de túlságosan is „elitistának”. Jellemző, hogy a parlamenti képviselők körében ő valamivel több szavazatot kapott, mint Truss. A tory párt szavazói talán még nem állnak készen egy színes bőrű, egyértelműen bevándorló hátterű miniszterelnök megválasztására. Amivel lehet, hogy rosszul járnak, mert a pártelnököt – és így a miniszterelnököt – megválasztó párttagok, nagyjából 160 ezren, összességében jóval gazdagabbak, konzervatívabbak és fehérebbek a tory párt szavazóbázisánál, nem is beszélve az összes szavazóról. A pártelnök kiválasztásának első fordulójában egyébként a legsikeresebb fehér férfi jelölt a hatodik helyre tudott befutni.