Ahol az elmúlt évezredek nyomai a mai napig láthatók – Hazánk legkülönlegesebb barlangjai, ahová érdemes ellátogatni
Belegondoltál már abba, mi mindennek lehettek tanúi a hazánkban fellelhető több százezer, esetleg több millió éves barlangok? Ezek a figyelemre méltó képződmények nemcsak természeti kincsekben bővelkednek, hanem izgalmas legendák is kapcsolódnak hozzájuk. Ma a barlangászok világnapja alkalmából – akik nélkül aligha ismerhetnénk és látogathatnánk ezeket a csodás helyeket – mutatok nektek néhány olyan magyarországi barlangot, amelyek minden szempontból, történetüket és kincseiket tekintve is különlegesek. Filákovity Radojka írása.
–
Betyárok és pogányok egykori búvóhelye, az Odvas-kői-barlang
Betyárbarlang, Bakonybél-zsiványbarlang – többek közt így is nevezték már a bakonyi Odvas-kői-barlangot. Ez az első olyan barlang, amit hazánkban legkorábban említettek írásban: először Szent István a bakonybéli apátság számára kiadott, 1037-es adománylevelében. Az pedig, hogy megemlítették, nem volt véletlen, hiszen
a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbújó pogányoknak ez volt az egyik utolsó áldozóhelyük. A környékbeliek úgy tartják, hogy a barlang utolsó lakói betyárok voltak, akik itt rejtőztek el a törvény mindent látó szeme elől.
Egyes feltételezések szerint még a híres zsivány, Savanyó Jóska (akiről korábban ITT írtunk) is gyakran használta rejtekhelynek a bandájával.
A barlang területén az ásatások az 1910-es években kezdődtek és nagyon gazdag késő jégkori gerincesfaunát tártak fel: a sok barlangimedve-csont mellett azonban cseréptöredékeket, csontszilánkokat is felszínre hoztak, de tüzelésnyomokat is találtak, ami az ember egykori jelenlétére utal. 1982 óta a barlangot – ami fokozottan védett – bárki szabadon látogathatja, viszont gazdag élővilága miatt tüzet gyújtani tilos a területén.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A hely, ahol Petőfi is megfordult, és ahol az elmúlt évezredek nyomai a mai napig láthatók: az Anna-barlang
Az Anna-barlang a lillafüredi Hotel Palota függőkertje alatt húzódik, és a világon csak kevés hozzá hasonló mésztufabarlang látogatható. Különlegessége, hogy a Szinva forrásvizéből kivált mésztufában keletkezett, az üregrendszere pedig egyidős a kőzettel, amelynek kialakulása nagyjából 150-200 ezer évvel ezelőtt kezdődött – és a mai napig tart. És ami még izgalmasabb, hogy a gyönyörű mészkőalakzatok mellett az elmúlt évezredek nyomait is mind megfigyelhetjük a barlangban, ahol növényi fosszíliákat (megkövesedett növényi részeket) is látni. A teljes hossza 568 méter, amiből 200 méter látogatható. A lezárt részén fakad a bő vízű Anna-forrás, amely Miskolc vízellátásához is nagyban hozzájárul.
A barlangot 1883-ban Stark Ádám bányász segítségével fedezték fel, amikor a hámori kohók vízellátása érdekében nyitottak egy tárót a mészkőben.
Különlegessége miatt nagyon hamar népszerű turistalátványosság vált belőle – még Petőfi Sándor is megfordult itt 1847 júliusában.
Miután azonban a század második felében bezártak a vashámorok, a barlang is feledésbe merült – szerencsére nem örökre. 1912-ben nyitották meg ismét, majd amikor 1927-ben a Palotaszállót építették, újabb üregekre bukkantak benne – ekkor vájták ki a mai bejáratot, és vezettek be elektromos áramot a barlangba, ami ma is látogatható. Bővebb infókat a látogatáshoz ITT találsz.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Csodabogyós-barlang nem csak a nevében viseli a csodát
Száz barlang húzódik a Keszthelyi-hegység mélyén, ezek közül a Balatonederics közelében található Csodabogyós-barlang a legnagyobb. Különleges neve nem A gumimaciktól származik (bármennyire passzolna hozzájuk), hanem arról a szúrós örökzöld cserjéről kapta, amely a bejárata mellett található, és amelynek itt húzódik az északi elterjedési határa.
A mínusz 136 méter mélységű barlangot 1991-ben fedezték fel, és azóta már több mint 6 kilométeres szakaszon sikerült feltárni a járatait, amelyek elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre.
A barlang egyes szakaszain, mint a Függőkert vagy a Meseország (micsoda nevek!), dunántúli viszonylatban is sok és változatos képződményt, lélegzetelállító cseppköveket, cseppkőzászlókat, óriási, látványos hasadékokat találunk.
Méreteiből, látványos formakincseiből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan tökéletesen alkalmas a barlangjárásra. A kalandvágyók ebben a barlangban egészen elképesztő izgalmakra számíthatnak, ha részt vesznek egy-egy vezetett túrán: kezdve attól, hogy egyes szakaszokon csak négykézláb vagy éppen hason csúszva lehet haladni – eltérően azoktól a barlangoktól, amelyek a tömegturizmus számára tartanak nyitva. Bővebb infókat ITT találsz a barlangról és a vezetett kalandtúrákról.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Közép-Európában egyedülálló a Tapolcai-tavasbarlang
Hihetetlen élmény egy barlangban csónakázni, miközben ugyanis a víz ringat, van idő a falak természetes képződményeiben gyönyörködni. Emellett nem árt néha a tavasbarlang kéklő vizébe pillantani, hiszen abban a Malom-tó felől beúszó, orsó alakú fürge cselléket figyelhetjük meg – ezeknek a halaknak pedig varázslatos a fizimiskájuk: olajzöld a hátuk, amin sötétebb harántcsíkok húzódnak, oldalvonaluk felett pedig aranylóan fénylő csík díszeleg.
Az ország egyetlen tavasbarlangját – amihez hasonlót egyébként Közép-Európa-szerte nem találni – teljesen véletlenül, kútásás közben fedezték fel 1903-ban.
Csaknem egy évtized elteltével, 1912-ben pedig már villanyvilágítás mellett lehetett megnézni. Egy gyönyörű, ősi képződményről beszélünk, amelynek befoglaló rétegsorát még a miocén tenger alakította ki 13,7 millió évvel ezelőtt. Micsoda időbeni távlatok ezek, amelyek nyomai a mai napig velünk vannak!
De amellett, hogy gyönyörű, a tapolcai barlangnak az egészségre gyakorolt jótékony hatásai is vannak, amire a második világháború idején jöttek rá. Ebben az időben Magyarországon sem volt ritka, hogy a barlangokban óvóhelyeket alakítottak ki, ennek során figyelték meg, hogy az ott-tartózkodók légzőszervi panaszai enyhültek. A tavasbarlangot rengetegen látogatják, így érdemes ezzel kalkulálni, ha arra vennéd az irányt. Bővebb infókat ITT találsz róla.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kincskeresők mekkája – kalandozás a Nógrád-megyei lávabarlangban
Nógrád-megye bővelkedik a természeti kincsekben, a Bárna mellett található Kiskő azonban nem is akármilyen természeti csodát rejt: itt van ugyanis hazánk legnagyobb, bazaltkőzetben létrejött lávabarlangja. A Kiskő egy 2-4 millió évvel ezelőtt még működő vulkán maradványa, amelynek csak a kürtőcsatornája maradt meg. A 15,6 méter mély és 30 méter hosszú barlang létrejöttét azzal magyarázzák a tudósok, hogy a kitörés során a bazaltban megrekedt a gázhólyag, aminek a helyén található ma a barlang. De izgalmas néphiedelem is kapcsolódik hozzá:
a nehezen megközelíthető barlangban a törökök állítólag kincset őriztek.
A legendát sokan komolyan vették, így számtalan kincskereső fordult meg a barlangnál az évszázadok során – de egyikük sem járt sikerrel. Az, hogy ma biztonsággal fedezhetjük fel a valódi kincset, magát a barlangot, épp az aranyláznak köszönhető, az egyik helyi földbirtokos, Kemény Géza ugyanis 1909–1910 környékén a kincs megtalálásának reményében egy vízszintes tárót hajtatott a kemény kőzetben a barlanghoz. A kellő óvatosság persze így sem árt!
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Balaton-felvidéki Nemzeti Park / Egri Csaba fotója
