–

Az alaphozzáállás: légy hálás

Azt a „jelentéktelen” apróságot leszámítva, hogy nem voltam úgynevezett képernyős, nagyjából hasonló helyzetben voltam az RTL Klubra műsort gyártó cégnél, mint Ördög Nóra. Ez volt életem első „rendes munkahelye”, gyakornokként kezdtem, majd haladtam előre.

Ez egy nehéz út, különösen egy olyan embernek, aki hajlamos folyamatosan megkérdőjelezni magát és az értékeit, mert lépked fölfelé a ranglétrán, hiába végez egyre felelősségteljesebb munkát, sokan még mindig úgy tekintenek rá, hogy ő „csak” egy gyakornok (és ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy gyakornoknak lenni semmi, csak például sokkal kevesebb olyan döntést kell meghozni, amit senki nem hagy jóvá). De néhány évvel ezelőtt egyébként is az volt az alaphozzáállás a médiában, hogy százan pályáznak a helyedre (akármilyen pozícióban vagy is),

örülj neki, hogy itt lehetsz, légy hálás azért, hogy alkalmaznak és ilyen „jó” dolgod van. Csakhogy sokszor ezt akkor kommunikálják, amikor épp egyáltalán nincs jó dolga az embernek a munkahelyén. 

Azóta is a médiában dolgozom, tisztában vagyok a folyamatokkal, és azt látom, hogy ezen a téren (sok helyen) már zajlik a generáció- és paradigmaváltás. Ezzel együtt, tudnotok kell, hogy a médiaszakmában a viszonylag szabad munkavégzés ára sokszor az, hogy nagyon sokat kell dolgozni… Ez pedig azzal jár, hogy a nagyon motivált, „munkakutya” típusú emberek azok, akik hosszú távon ebben a közegben képzelik el az életüket és sikeresen meg is maradnak benne.

Remélem, Ördög Nóra nem bántódik meg, ha őt is ebbe a kategóriába sorolom. És elárulom, hogy mi (merthogy magamat is idesorolnám) azok vagyunk, akik kizsákmányoljuk magukat teljesen önállóan is, ez pedig egy olyan munkahelyen, ahol erre építenek, nagyon könnyen kihasználható. Én jelenleg szerencsés vagyok, mert engem itt sokszor a saját főnökeim védenek meg a magam hülyeségétől a munkahelyemen. De ez nem volt mindenhol így, ha értitek, mire célzok. 

Átültetni, de mibe? – A WMN virágföldkisokosa segít!

WMN Life – 2022. március 11. – CSA

Ha nő vagy és gyereked van, triplán légy hálás

Nyolc évvel ezelőtt, amikor gyerekem született, az akkori munkahelyem lehetővé tette, hogy a munkám egy részét, a fizetésem egy részéért (ami utólag visszagondolva nem is volt igazán arányos) otthonról is végezhessem.

Nem szeretnék visszamenőleg sarat dobálni, mert ez akkoriban tényleg nagy dolognak számított. Bőven a home office őrület, a hibrid munkavégzés és a ma már általános dolgozóanya-influenszerek térhódítása előtt jártunk. Valamint a #metoo és a Time’s Up mozgalmak előtt, amelyek bizony megnyitották a diskurzus lehetőségét korábban tabusított témák – például a nő és férfi szakemberek keresetkülönbségei – előtt is. Annak idején még az volt az általános hozzáállás, ahogy Nóra is elmondta, hogy a férfi műsorvezetők háromszor annyit kerestek, mint a nők, amit mindenki kvázi természetesnek vett, és nem beszéltünk róla. És közben valahogy kimondatlanul ott lebegett a kérdés, hogy anyaként tud-e egy nő ugyanolyan színvonalon teljesíteni, mint nem anyaként.

Azóta, ha döcögve is, de haladtunk valamennyit, szerencsére sok minden változott, ma már sok helyen nem kérdés, ahogy az interjúra adott reakcióból kiderült, az RTL Magyarországnál sem, de akkor én például (a beszállítói cég alkalmazásában), 

egyszerű dolgozó anyaként azt éreztem, hogy extra hálát várnak tőlem, amiért egyáltalán dolgozhatok. 

Ha esetleg felmerülne bennetek a kérdés, tényleg minden nagyképűség nélkül tudom azt mondani, hogy maradéktalanul elvégeztem a munkámat, előfordult az is, hogy inkább két órát aludtam éjszaka, hogy tíz percet se késsek egy leadási határidővel, hiszen akkor megerősíteném a kimondatlan előítéletet.

Ez volt az a közeg, ahol Ördög Nóra gyereke megszületett, és egyáltalán nem bántak vele nagyvonalúan, nem gondolták azt, hogy fél év otthonlét alatt akár kaphatná is az úgynevezett műsorvezetői „rendelkezésre állási” fizetését, még ha nem is úgy áll rendelkezésre, ahogy előtte. Értem, hogy ilyen helyzetbe nagyon kevés friss anyuka kerül, de úgy gondolom, hogy ezt ma már másképpen csinálják a tévécsatornák is, és ez fontos.

Az, hogy a médiában és más szellemi terméket előállító iparágakban szokásos „ekhós” fizetés mivel jár, megérne egy külön témát, de talán ez nem érint annyi embert. Az viszont nagyon is sokat – ami a műsorvezetővel készült interjúból is kiderül –, hogy rettenetesen alulképzettek vagyunk pénzügyi tudatosság terén.

Nem tudjuk, mivel jár az, ha kényszervállalkozóként, „ekhósként”, részmunkaidőre bejelentve dolgozunk, miközben elképesztően sok embert foglalkoztatnak valamiféle szürke zónában, egyszerűen azért, mert mindenki azt választja, hogy most legyen több a fizetése valahogy okosba, mint hogy valami megfoghatatlan, jövőbeli szituációban talán jobban járjon, 

amikor majd gyedre vagy nyugdíjba megy… Már ha addig nem változnak az erre vonatkozó szabályok – amelyek, ugye, állandóan változnak hazánkban. Én tényleg megértem ezt a hozzáállást, csak éppen szerintem az lenne jó, ha mondjuk egy érettségizett ember erről kapott volna legalább valamennyi kézzelfogható tudást, ami alapján nem érnék olyan fájdalmas meglepetések, mint például Nórát friss anyaként. (Aki nem látta az interjút: egy ekhós szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló, ha tgyást, gyedet kap, akkor azt mind a minimálbér, nem az annál esetleg magasabb fizetése után kapja, mivel a járulékokat is a minimálbér szerint fizetik utána.)

Ha a szüleidtől teszed függővé az érzelmi életed, túl nagy hatalmat adsz a kezükbe

WMN Life – 2022. március 11. – MD

Szerencsére a változás már elindult

És akkor most eljutottunk oda, hogy miért érint bárkit is, hogy egy ismert műsorvezető nyolc évvel ezelőtt, átment egyik csatornától a másikhoz, részben a szülés utáni méltatlan bánásmódnak tulajdoníthatóan. Hát, szerintem azért, mert pontosan azzal indítjuk el a változást, ha ki merünk mondani ilyen dolgokat, akár nyilvánosan is. Ördög Nóra maga is elmondja, hogy azért nem beszélt erről eddig, mert úgy érezte, hogy ő eleve kiváltságos, és tartott a „mit picsog itt a nyilvánvalóan magas fizetésével” reakcióktól. Arról nem is beszélve, hogy ott, ahol a karrierje elindult, hiába halad előre, vezetett már nagy, egész estés show-műsorokat, valahogy mindig „a gyakornoklány” maradt. És, mint ilyen, úgy érezte, jobban teszi, ha csendben marad, és örül, hogy dolgozhat. 

Tudjátok, hány nő van, aki azért nem mer rákérdezni, váltani, kiállni magáért, vagy akár – ad absurdum – gyereket vállalni, mert attól fél, hogy hátrányos megkülönböztetések és negatív reakciók sora éri?

Mint egy nő, aki hónapokig tipródott, hogy két gyerekkel válthat-e munkahelyet, elmondhatom, hogy körülöttem elég sok. És nem csak a kiváltságosok, szellemi szabadfoglalkozásúak körében.

Nóra története számomra erőt ad. Akkor is, ha ő maga is vállalja, hogy nem biztos, hogy így kellett volna csinálni. Hiszen sokáig nem merte képviselni a saját érdekeit, de végül addig nem vették figyelembe, amíg besokallt, összeszedte a bátorságát és váltott. És mivel meglehetősen idealista vagyok, tudok hinni abban, hogy nemcsak ő és mi tanulhattunk ebből, hanem azok is, akik annak idején nem adtak neki fizetésemelést. És lehet, hogy ez a változás még csak néhány helyen indult el, de elindult. Ez pedig azt jelenti, hogy reménykedhetünk: tovább fog gyűrűzni, és egyre több ember érint. Ha téged épp nem, akkor a barátodat, a párodat, vagy a gyerekedet. 

Tóth Flóra

Kiemelt kép: YouTube