Dr. Merkely Béla: „Megrövidítjük a minőségi életünket, ha nem mozgunk napi rendszerességgel”

–

A felnőtteknek heti 2,5 óra, a fiataloknak napi egy óra közepes vagy nagy intenzitású (szabadtéri) mozgás – ezt ajánlja a WHO

„Bár mindenkinek jobb lenne, ha ennél is többet mozognánk, az Egészségügyi Világszervezet mindig igyekszik olyan célokat és elvárásokat kitűzni, amik teljesíthetők. A fiatalokkal szemben azért magasabb az elvárás, mert a későbbiekben súlyos következménye van, ha a kritikus fejlődési időszakban kimarad a rendszeres mozgás. Szerintem egyéves korban kell elkezdeni a mozgásra nevelést, és az első néhány évben ez szülői feladat – egyszerűen ki kell menni a gyerekekkel. Vinni kell őket játszótérre, szaladgálni, sétálni, és szerencsés, ha labdát, rollert, biciklit veszünk ajándékba. Hét-nyolc éves kortól pedig érdemes elkezdeni a rendszeres sporttevékenységet” – mondja dr. Merkely Béla.

Bár egyelőre nem készült reprezentatív kutatás arról, hogy az elmúlt egy évnek (karantén, távoktatás) milyen következményei vannak a fiatalok mozgásával kapcsolatosan, de egy 2626 főt vizsgáló önkéntes felmérés szerint

19,9 százalék azon magyar iskoláskorú gyerekek aránya, akik teljesítették a napi egy órás mozgást, viszont a szintén a WHO által javasolt napi maximum két óra képernyőidőt a teljes korosztály meghaladta.

(Átlagosan napi 3,7 órát hétköznap, és napi 3,5 órát töltenek a kütyükkel hétvégén). A felmérésből kiderült, hogy az iskolás gyerekek többsége testnevelésórán, órák közötti szünetekben, az iskolába jutás során és délutáni sporttevékenységek alatt mozog a legtöbbet. Bár az ajánlás nem határozza meg, hogy mennyit kellene összesen egybefüggően mozogni, Merkely professzor szerint nem javasolt napi négyszer 15 percnél jobban szétforgácsolni ezt a mozgást.

Mit kockáztat, aki nem sportol?

Dr. Merkely Béla szerint gyakorlatilag a minőségi életet: „Ma már sok mindenre képes az orvostudomány, életben tudunk tartani komoly betegséggel küzdő embereket is, de szerintem a hangsúly a minőségi életen van. Ezt kockáztatja az, aki nem mozog rendszeresen. Napi egy óra mozgás kedvező hatással van a kardiovaszkuláris, azaz szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére. Akár közvetlen károsodást is okozhat a tartós mozgáshiány, de növeli a köznyelvben rossz koleszterinszintként emlegetett LDL koleszterinszintet, ami érelmeszesedéshez, majd hosszú távon szívinfarktushoz vezet. Összefüggésben van a testsúllyal, a jelentős túlsúly pedig inzulinrezisztenciához, majd diabéteszhez vezet, ami Magyarországon nagyon gyakori kórkép. Emellett

talán meglepő, de van összefüggés a mozgásszegény életmód és az onkológiai, vagyis daganatos betegségek kialakulása között is.

És akkor arról még nem ejtettünk szót, hogy a jelen helyzetben különösen fontos lelki egyensúly megőrzésében is fontos szerepet játszik.”

A WHO tavaly novemberben kiadott ajánlása, amiben az idézett napi egy óra, lehetőleg szabad levegőn való mozgás szerepel, kitér arra is, hogy az öt-tizenhét éves korosztályban a rendszeres testmozgás csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét, illetve enyhíti az esetleges szorongásos tüneteket. Ezt a szervezet egészségmegőrzésért felelős igazgatója, Rüdiger Krech is kiemelte a novemberi online sajtótájékoztatón. Itt hangzott el az az információ is, hogy

jelenleg a fiatalok 80 százaléka kevesebbet mozog, mint amennyi ajánlott.

Arról, hogy most mennyire nehéz helyzetben vannak lelki és mentális szempontból a tizenévesek ITT, ITT, és ITT is írtunk már.

Mozgás helyett képernyő

Az elmúlt év mindenki életében kitörölhetetlenül nyomot hagyott, azokéban is, akiket nem ért konkrét veszteség. De tagadhatatlan, hogy ennek a tragikus helyzetnek vannak előnyei is, például a felismerés, hogy az internet segítségével áthidalható a fizikai távolság – lehet dolgozni, oktatni, beszélgetni, csinálni úgy is dolgokat, hogy fizikailag nem vagyunk egy légtérben. Ez egyrészt szuper, másrészt egy év után még az általános vélekedés szerint leginkább képernyőfüggő Y és Z generációknak is teher. Nemcsak fizikailag nehéz ennyit egyhelyben ülni, de lelkileg is megterhelő. 

 

Mindig is számítógép előtt dolgoztam, de sosem volt olyan időszak az életemben, amikor minden alkalommal fellélegeztem, amikor végre jött valami ürügy, ami miatt felállhattam a gép elől. A WHO ajánlás most először tér ki arra, hogy figyelmet kell fordítani a nyugvó (ülő) helyzetben, de ébren töltött időre mint olyan tényezőre, ami egyértelműen a képernyő előtt töltött órákra vonatkozik.

Azt már kutatások is igazolták, hogy minél kevesebb a viszonylagos mozdulatlanságban (vagyis képernyő előtt) eltöltött időnk, annál egészségesebbek vagyunk.

És azt a saját (5+-os, de még nem tizenéves) gyerekeimen is látom, hogy az elmúlt év az online oktatással és az ingerszegénnyé váló otthoni környezettel kifejezetten megnövelte az ülőidőt az óvodás, kisiskolás korosztályban is.

Az sem mindegy, hogy mit, hol és hogyan mozgunk

Merkely professzor hangsúlyozza – ami a WHO ajánlásban is szerepel –, hogy a mozgás legalább részben legyen szabadtéri: „A járványidőszakban természetesen számos előnnyel jár a szabadtéri mozgás, de nem csak a fertőzésveszély csökkentése miatt érdemes kint mozogni. A napfény és a friss oxigén pozitív hatással van a szervezetünkre és a lelki jólétünkre is. Emellett a levegő nedvességtartalma is egészen más szabadtéren, a beltéri mozgás során gyakran érezhetjük, hogy kiszárad a torkunk, pont azért, mert sokkal szárazabb a levegő.”

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a sportban is, mint szinte mindenben, van egy U alakú görbe, vagyis egy pontig jó élettani, egészségi hatása van, de az élsport vagy akár a maratonfutás már nem feltétlenül tartozik ide. A rendszeres testmozgás kifejezetten addiktív, ha a szervezet hozzászokik a reggeli futáshoz, akkor már hiányozni fog, amikor kimarad.

Azt mondják, egy szokás rutinná emeléséhez 21-30 napra van szükség – vagyis akár egy hónap alatt átállíthatjuk a szervezetünket. Ez a tizenévesekre is igaz.

De hogyan vegyük rá a tizenéveseket a mozgásra?

Dr. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektoraként bevezette az egyetemistáknak a teljes képzés idejére a heti egy óra kötelező testnevelést, ami egyébként önbevallásos, de ellenőrizhető módon működik, és bármilyen mozgás lehet. Szerintem is ez az egyik kulcs, hogy támogassuk minden lehetséges módon azt a mozgást, amit szeretne csinálni a gyerekünk. A másik pedig talán az, hogy kombináljuk a digitális lehetőségeket a mozgással – akár szabadtéren is. Ebben nagy segítség lehet egy okosóra is, ami mindent mér, és még felnőttként is kifejezett motivációs erővel bír, ráadásul jól megfigyelhető rajta, hogy mennyit mozgunk az ajánlásnak megfelelő intenzitással. A lehetőségteremtés mellett a közös családi mozgás, esetleg házi verseny is működhet. A GeoGo.hu oldalon például mindenféle hosszúságú túrák közül válogathattok, vannak pár kilométeres, kisgyerekkel is teljesíthető útvonalak, de akár 100 km hosszúságú túrák is. Az egyik előnye (ami lehet, hogy már csak pár napig aktuális), hogy online testnevelésórának is elfogadják (a Semmelweis Egyetem hallgatóinak ez később is fontos lehet).

Mi nemrég teszteltünk egyet:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

wmnmagazin (@wmnmagazin) által megosztott bejegyzés

A fiatalkori mozgás jó alap, de építkezni is kell rá

Amellett, hogy a fiatalkori mozgás létfontosságú alapkő, amire később építkezhetünk, valójában a cél az élethosszig tartó rendszeres sport lenne. A saját tapasztalatom egybevág Dr. Merkely Béla élményeivel: „A fiatalok életében a tanulás ideje alatt általában jelen van valamennyire a rendszeres testmozgás, még ha nem is mindig elegendő mértékben. Az úgynevezett felnőtt élet kezdetével viszont ez sokszor eltűnik. Már egyetem alatt is csökken a mennyisége, aztán a munkakezdés után gyakran teljesen megszűnik. Ezt saját tapasztalatból is tudom:

amikor elkezdtem orvosként dolgozni, néhány naponta még eljártam focizni, aztán pár év alatt egyre ritkultak ezek az alkalmak.

Végül negyvenévesen, tudatosan építettem vissza a napi mozgást az életembe, pontosan azért, mert ez az alapja a hosszan tartó minőségi életnek. Nem volt könnyű, de végül sikerült, ma már rendszeresen teniszezem és vízilabdázom. Éppen ezért azt mondom,

senki nem lehet olyan elfoglalt, hogy ne legyen napi egy órája saját magára.”

Végül nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a WHO szerint néhány év múlva a halálozások 70 százalékáért közvetve az elhízás és a rossz fizikai állapot lesz felelős, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a mozgásszervi betegségek a vezető halálokok között szerepelnek.

Na, sziasztok, én mentem is görkorizni!

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Thomas Barwick