Gyerekkoromban bérletünk volt az operaházba, amit nyolc-tíz évesen természetesen a világ legunalmasabb dolgának tartottam. Végigásítoztam az összes előadást, és hogy legalább valami szórakozást találjak bennük, azzal játszottam, hogy elképzeltem, melyik színpadi kelléket vinném haza, és kinek a jelmezét viselném. Ma is előfordul, hogy amikor gyengébb filmet nézek, inkább a kosztümökre koncentrálok, és abban keresek valami élvezetet. Időnként pedig van, hogy egy jelmeztervező olyan kivételes munkát végez, hogy az egészből a szereplők öltözete marad meg a legjobban.

Természetesen nőként az ember mindenhonnan lopkod öltözködési tippeket, egyáltalán nem csak a divatmagazinokból és az Insta-sztároktól. Amióta mozgókép létezik, a filmből is merítünk ihletet, illetve azon keresztül is diktálják a divatot. (Ki ne hallott volna például Givenchy és Audrey Hepburn együttműködéséről?)

Meggyőződésem, hogy a jó jelmeztervező nemcsak a kosztümös filmekben brillírozhat, hanem a kortárs történetekben is.

Ilyenkor nemcsak az a feladat áll előtte, hogy a ruhákkal vonzóvá tegye a szereplőket, illetve jellemezze a karaktereket, hanem az is, hogy mindenki előtt egy lépéssel járjon – hiszen a film majd csak egy-két-három évvel később kerül mozikba, mint ahogy forgatták, és még akkor is naprakésznek, vagy – ha lehet – frissnek kell hatnia.

Ilyen szempontból is az egyik kedvenc filmem a Szerelemre hangszerelve című édes kis semmiség, amiből Keira Knightley teljes ruhatárát azonnal átvenném – noha a filmet hét éve mutatták be, tehát minimum nyolc éve forgatták. És a fantasztikus Arjun Bhasin már akkor derékmagas répanadrágot, a hatvanas éveket idéző retroruhát és a világ legjobb szaggatott boyfriend farmerját adta Keira Knightley-ra. Ezt a filmet eleve akárhányszor meg tudnám nézni, de közben még a jelmezeket is minden alkalommal irigykedve mustrálom. 

A másik ilyen referenciapontom a húszas évek végén játszódó Babilon Berlin sorozat, amiről ITT ömlengtem bővebben – ebből nemcsak a női főszereplő Liv Lisa Fries ultramenő cuccaiért rajongok, hanem a jelmeztervező Pierre-Yves Gayraud teljes, emberfeletti teljesítményéért, ahogyan több száz szereplőt és statisztát korhűen, mégis valami modern csavarral felöltöztetett, bármely társadalmi osztályban. Szerintem ez überelhetetlen. 

Na de, ahogy sejtettem, nem vagyok egyedül azzal, hogy a filmeknek ezt az aspektusát is figyelem – a kolléganőim is azonnal tudták, kinek a ruhatárát nyúlnák le, ha egy aranyhaltól kívánhatnának. Marossy Kriszta ugyan nem egy konkrét filmmel jött, hanem egy színésznő vörös szőnyeges megjelenéseivel, de azt hiszem, mindannyian értjük, miért. „Stip-stop Cate Blanchett! Nekem a Pinteresten is van egy Cate Blanchett-gyűjtésem, és nemcsak a filmes cuccai, hanem az egész megjelenése, kisugárzása vonz. Ő képes úgy tökéletesen nőies lenni, hogy alig lehet szoknyában, ruhában látni. A szépsége és az öltözéke egyszerre sugároz valamiféle szexi intelligenciát, előkelőséget és nőiséget – akkor is, ha nadrágkosztümben van. Az egyszerű, letisztult, időtálló darabokhoz hűséges, mégsem lehet megunni. Meggyőződésem, hogy ha valaki öltözteti is, neki határozott és biztos stílusa van, olyan, ami nem hódol be a népszerű divathullámoknak. Született egyszerű díva, és ezt viselni is tudja.”

Mood ☁️🌾 Photographed by @stevenchee, styled by @karla_clarke. Dressed in @giorgioarmani. Hair by @renyaxydis, makeup by @lizkelshmakeup. #CateBlanchett #actress #cinema #movie #harpersbazaar #australia #film #shoot #shooting #Oceans8

Egyetértek, de azért, ha választani lehetne, én a Carolban viselt jelmezeit nyúlnám le. 

A szerkesztőségi közönségszavazást azonban a Gossip Girl című sorozat jelmeztervezője, Eric Daman nyerné, olyan sokan ácsingóznak a kosztümjeire. Csak az a szerencsénk, hogy mindenki másik karakter gardróbját tenné magáévá, különben itt tömegverekedés alakulna ki. Szabó Anna Eszter például Vanessa cuccait imádta, de a csaj nélkül. Kerepeczki Anna képszerkesztőnk viszont Blair Waldorf gönceiért rajong, annyira elegánsak és csinosak szerinte. „Aztán egy idő után már Jenny Humphrey vagány lázadó stílusa jött be a tüllszoknyákkal és láncokkal” – mondja, míg D. Tóth Kriszta inkább Serena ruháira szavaz, „de előbb a lábait is adjátok oda, plíz!”. 

Neki viszont van egy szakmai stílusikonja is: „Olivia Pope (aka Kerry Washington) a Botrány (Scandal) című sorozatban előhívja belőlem a legősibb híradós kiskosztümös amazont. Azok a minőségi, letisztult, elegáns, mégis izgalmas nadrágkosztümök, azok a blúzok, és leginkább: azok a kabátok! Ahh…” (Ehhez Kégl Ági is buzgón bólogat: „Sikkes, elegáns, vagány, és néha formabontó” – mondja.)

Szőcs Lilla visszatér a Gossip Girlhöz, amit szerinte nehéz überelni, de ő a Mad men – Reklámőrültek ötvenes évekbeli kosztümjeiért is odavan, és Juliette Binoche ruháiért is a Csokoládéban, meg úgy általában a francia influenszerek és modellek outfitjéért. „Olyan jól tudják viselni a férfias szetteket is, például egy bő zakót élére vasalt szövetnadrággal és mokaszinnal. Ebből a stílusból Jeanne Damas a jelenlegi nagy kedvencem, a kilencvenes évek szupermodelljei közül pedig Cindy Crawfordért rajongtam – sosem felejtem el a Pepsi-reklámban, pedig csak egy farmersortot és egy atlétát viselt, de olyan jól nézett ki!”

Ha már önálló személyiségek, akkor Nyáry Luca az überszexi Zoe Kravitzre szavaz, és azt mondja: „A High Fidelityben különösen az én ízlésemnek megfelelően van felöltözve, de amúgy is nagyon menő a stílusa.” Tény, hogy épp a lényeget sikerült örökölnie mindkét szülőjétől. Mázlista…

Kurucz Adrienn pedig Diane Keaton stílusáért rajong – ahogy az Annie Hall óta szerintem sokan. „Eszméletlen vagány, imádom. Nem mondhatnám, hogy odavagyok a divatért, de bizonyos ruhadarabokért rajongok. Például a szép kalapokért vagy a különleges szoknyákért. Keaton rokonlélek, de ő nemcsak szereti a kalapokat, hanem viseli is őket, nagyon vagányul mégpedig. Imádom a szettjeit, a széles övekkel összefogott zakókat, a fantasztikus mintákat, a kockamániáját, a szemüvegkereteit… Rajta még a garbó is tetszik, amit nagyon gyakran visel, annak ellenére, hogy én sose hordok.”

Ha már bohémség, akkor ne felejtsünk ki egy másik klasszikust, amit Szabó Anna Eszter idéz fel: „Ha film, akkor a Hairből kábé bárki ruháját elfogadnám, of course…” Egyébként meg azokért az influenszerekért rajong (nem fogtok meglepődni, ha ismeritek), akik a természetes anyagok, a természetközeliség és a családi egység ethoszát követik, például ŐK, mert „Vászon és gyapjú – ezek a gyengéim”. 

from yesterday...when we hiked above the clouds▪when little a.slept in the ring sling closely attached to his papa and i almost felt a bit naked without him {any mama out there knowing what i'm talking about?! 🙊}...also: this wool and linen love i have goes with me everywhere... even #upthere WERBUNG da Verlinkung//

Fiala Bocsa az Umbrella Academyben imádja az intéző Kate Walsh ruháit, és a Férjem védelmében Aliciájának a szuperelegáns gúnyáit, de úgy gondolja, hogy ezeket soha nem tudná hordani, mert szerinte nem elég „kifinomult” hozzájuk. „De álmodozni szabad! Amiben kényelmesen érezném magam (ha harminc kilóval kevesebbet nyomnék), az az Eufória Julesának meg a True Blood Lafayette-jének cuccai, szóval saját használatra én a transzvonalra mennék rá, miközben elegáns nők poszterei díszítenék a szobám falát.” Menő!

Most, hogy mindenki előjött a farbával, az a felismerésem támadt, hogy a Gossip Girl mellett nálunk az ötvenes évek amerikai divatja nyerné a versenyt, nemcsak a Mad Men – Reklámőrültek miatt (amiből Pásztory Dóri is stoppolja a Betty Drapert alakító January Jones jelmezeit), hanem még a legnagyobb stíluskirálynőnk, Csepelyi Adri választása okán is. Ő egy 1953-as musical, A zenevonat főszereplőjének ruhatárával békülne ki, vagyis Cyd Charisse kosztümjeivel lehetne boldoggá tenni.

Nos, ha arra nem számíthatunk is, hogy ezek a vágyaink egyszer beteljesednek, azért abban titkon reménykedem, hogy ennek a cikknek nyomán Szentesi kolléga összeállít egy stílusnaplót, hogy legalább egyszer megnézhessük, hogyan állna rajtunk álmaink jelmeze. 

Gyárfás Dorka