-

Szinte látom magam előtt, hogy eldurranhatott Heidi Johnson agya, amikor egy szem fiacskája lázongó hangulatában odavágta, hogy magasról tesz az édesanyja szabályaira, és éppen itt az ideje a függetlenedésének. Heidit azonban nem olyan fából faragták, hogy csak úgy szemet hunyjon a csimota szemtelenkedésén, fogta magát, és egy frappáns levélben próbálta visszaigazítani az elcsatangolt bitangot a helyes útra:

„Kedves Áron,

Mivel úgy tűnik, kiment a fejedből, hogy csak 13 éves vagy, és én vagyok a szülő, ezért aztán nem hagyod, hogy téged csak úgy irányítgassanak... nos, azt hiszem, szükséged van egy jó kis függetlenségi leckére. És mivel a képembe vágtad, hogy most már pénzkereső vagy, azt hiszem, egyszerűbb lesz, ha visszavásárolod tőlem azokat a dolgokat, amiket én vettem neked az elmúlt időben. Ha szeretnéd visszakapni a lámpádat/a villanykörtét, illetve az internethez való hozzáférésedet, akkor ki kell fizetned a rezsi rád eső részét.

Lakbér: 430 dollár

Elektromos áram: 116 dollár

Internet: 21 dollár

Kaja: 150 dollár

Emellett pedig, légy szíves, vidd ki a szemetet hétfőn, szerdán és pénteken, és ezeken a napokon söpörj fel és porszívózz is ki! Tedd rendbe a fürdőszobádat hetente egyszer, készítsd el a saját kajádat, és pakolj el magad után! Ha ezeket nem teszed meg, akkor ki kell hogy vessek rád 30 dollárnyi szobalány-díjat minden egyes napon, amikor mindezeket én csinálom meg helyetted.

Amennyiben úgy döntesz, hogy lakótárs helyett inkább újra a gyerekem szeretnél lenni, akkor újratárgyalhatjuk a feltételeket.

Csók, Anyu”

A srác első reakciója nyilván az volt, hogy jól felhúzta magát, második körben körberöhögte az anyukáját, majd harmadik felvonásként duzzogott egy sort. Szerencsére azonban már a finálénál kezdte belátni, hogy mégiscsak jobb, ha az ember 13 évesen nem csupán lakótárs, hanem valóban együtt él a szüleivel.

Itt talán véget is ért volna a történet. Megmaradt volna e rendhagyó pedagógiai módszer a Johnson-háztartásban, ha Heidi nem posztolja ki a levelét a barátai okulására a Facebookra... és ha nem mulasztja el beállítani, hogy ezt az irományt valóban csak a barátai lássák. Így viszont, mire észbe kapott, már a fél világ az ő levelén csámcsogott. Ki egyetértőleg, ki pedig megrovólag, habitustól függően.

Heidi végül igyekezett megnyugtatni a háborgó kedélyeket:

„Természetesen nem fogom utcára tenni a 13 éves gyerekemet, ha nem tudja kifizetni a lakbér ráeső részét. Egyáltalán nem akarom, hogy bármennyit is fizessen. Ellenben azt szeretném, ha büszke lenne az otthonára, és ha értékelné azokat a dolgokat, melyekkel rendelkezünk.”

Nem tudom, te hogy vagy ezzel, de én mindenképpen szeretnék adni egy nagy pacsit Heidi anyunak.

 Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Flickr/Ovi Gherman