Az anyajegyszűrés már a születéstől fontos, a megelőzés pedig utána is télen-nyáron szükséges.

Az idejében diagnosztizált méhnyakrák túlélési rátája 25–80 százalék, mégis évről évre csökken a szűréseken való részvételi hajlandóság. Hogy mi ennek az oka? Többek között az, hogy sok nőnek rossz és megalázó tapasztalatai vannak az ellátással kapcsolatban.

Ma is rengeteg képzet társul a daganatokhoz, e képzetek kifejezik, ám egyúttal fokozzák is a szorongásainkat. A rettegés viszont tagadáshoz, a szűrővizsgálatokon való részvétel hiányához, másrészt az érintettek elkerüléséhez, megbélyegzéséhez vezethet. Hogyan lehet a művészet és a tudomány eszközeivel újrarendezni magunkban a rákhoz kapcsolódó jelentéseket? Milanovich Domi A rák esztétikája? című kiállítást ajánlja.

A magyarok 20 százaléka rosszul alszik – de vajon mennyiben változna ez a szám, ha parkra, fákra, esetleg vízpartra nézne az ablakunk?

A fiatalkori daganatos megbetegedések egyre gyakoribbak, különösen az 50 év alattiak körében előforduló vastag- és végbélrák – Magyarországon is rossz a helyzet.

Az endometriózis diagnózisának felállítása az első tünetek megjelenésétől számítva az Egyesült Államokban átlagosan 11, az Egyesült Királyságban 7, míg itthon 4 évet vesz igénybe, és ennek nagyon súlyos következményei vannak.

A fogorvos sokak számára mumus – de vajon ez akkor is így lenne, ha már kiskorunkban az életünk része lenne a rendszeres kontroll, és nem csak akkor keresnénk fel a dokit, amikor már súlyos fájdalmaink vannak?

Egy nagy ívű kutatásból az derült ki, ha a napi kalóriamennyiséget nyolc órában, vagy annál szűkebb időablakban veszed magadhoz, akkor 91 százalékkal nagyobb eséllyel halsz meg szívbetegségben. Ezek szerint kukába az időszakos böjtöléssel?